Telefon

+36 34 781-074

Email

jamk@jamk.hu

Könyvajánló – 46. hét

Kiemelt kép: a vancouveri könyvtár központi épülete. A kép forrása: https://www.greenroofs.com/


Bátran élni – Félelmeink és gátlásaink leküzdése

“Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is. Rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának. Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket. Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be? Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. … Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk – mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk – de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.”

Szerző: Almási Kitti. Budapest: Kulcslyuk Kiadó, 2015.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


A korona kalandjai 1. – A Szent Korona viszontagságai a mohácsi vészig

“Az író, aki a magyar történelemnek szinte minden korszakát feldolgozta komoly monográfiákban, dokumentum-kötetekben, életrajzokban és regényekben, ezúttal nem sokat foglalkozik a “Szent Koronát” övező tanokkal, eszmékkel és hiedelmekkel – inkább annak sorsát követhetjük a könyv lapjain. Amely egyszerre regény és tanulságos olvasmány, bár semmi kitalálás nincs benne, hiszen azt írja le, ami valóban megesett az ezeréves magyar ékszerrel, amely egyben jelkép volt. Sőt az országot és annak tartományait összefogó, sokak által királyoknál nagyobb hatalommal bíró, önmagában jogintézményt képviselő tárgy volt. A több kötetre tervezett mű első részét tartja kezében az olvasó. Megtudhatja belőle, hogyan “született” a korona, hogyan hozták el Magyarországra és az első király fejére kerülve milyen nagy hatást gyakorolt az utódokra. Méltó és olykor bizony arra méltatlan emberek viselték, akiknek olvashatunk e lapokon nemegyszer közömbös, aljas vagy nemes tetteiről. Az Árpád-házi királyok kihalása után a korona “idegen kezekbe” került, hol elrabolták, hol zálogba csapták, hol kiváltották és ily módon megszabadították. Volt, hogy elveszett, és megtörtént, hogy teljes tudatossággal betörtek őrzőhelyére és elvitték olyanok, akik azt nem érdemelték meg. Tették meglett férfiak, igazi hercegek, de kisfiúk, sőt csecsemők fejére. Hogy megszerezzék, összeesküdtek, loptak, gyilkoltak, raboltak. Uralkodásuk mindennél fontosabb jelvényeként viselték magyar, francia, német, cseh, lengyel királyok, öltek és haltak érte sokan, sok csatában.”

Szerző: Nemere István. Debrecen: Gold Book Kiadó, 2019.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


Elektronikus állam

“1997-ben egy elszökött tinédzser a sárga játékrobotjával nyugat felé tart egy különös Amerikában. A vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Ahogy az autójukkal a kontinens szélére érnek, egy olyan világ tárul eléjük, amiben mintha a civilizáció hosszú küzdelem után megadta volna magát. Miben reménykedhetnek? A svéd Simon Stalenhag az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művésze. Eredeti és különleges látásmódja, a sci-fi eszköztárával tervezett képei meghódították az egész világot. Az Elektronikus államban Amerikát mutatja be úgy, ahogy még nem láttuk. Hollywood jelenleg több történetének a megfilmesítésén is dolgozik.”

Szerző: Stalenhag Simon; fordította: Molnár Berta Eleonóra. Budapest: Agave Könyvkiadó, 2019.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


A bejrúti rejtély, 1975

“Búcsút veszünk a halottaktól. Így van ez rendjén és most sincs másképp. Csak a méltóság, az hiányzik. Sokak számára a valóságos sírhely a Földközi-tenger mélye vagy Libanon földje. Erről a – nevezzük így – szerencsétlenségről az elmúlt több mint negyven évben sem hivatalos, sem szakmai intézmények – és, ami talán a legszomorúbb, maga az egykori Malév – nem folytattak vizsgálatot, nem tájékoztatták a nyilvánosságot. Megfeledkeztek a tragédiába sodort áldozatokról, a hozzátartozókról, azokról, akik bíztak a repülés biztonságában. Az esemény azonban nem merült feledésbe, számos legenda és elmélet született arról, hogy valójában mi történt vagy mi történhetett. Egyértelmű bizonyítékok nincsenek, ám ez nem menti azoknak a felelősségét, akik hallgatás helyett cselekedhettek volna.”

Szerző: Odze György. Budapest: Noran Libro Kiadó, 2019.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


A sziget

“A Goncourt-díjas Robert Merle rendkívüli népszerűségnek örvend a magyar olvasók körében. Az író ebben a regényében a XVIII. századba, a híres Bounty-lázadáshoz nyúl vissza, de a történelmi esemény számára csak kiindulási pont, a cselekményt szabadon formálja a tőle megszokott lebilincselő stílusban. Mi is volt a Bounty-lázadás? A hajó legénysége, megelégelve az állandó kegyetlenkedéseket, megöli a parancsnokot. A lázadók kemény magja – azok, akik nem remélhetik, hogy visszatérhetnek hazájukba – tahiti férfiakkal és nőkkel együtt egy ismeretlen, apró szigeten telepednek le. Kezdettől fogva sokasodnak a vészjósló jelek e világtól elzárt, kényszer szülte kis társadalomban; a fehérek nem tudnak és nem is akarnak alkalmazkodni a bennszülöttekhez, mindenáron fenn akarják tartani uralmukat. A kétféle, gyökeresen különböző civilizáció találkozása végül is véres háborúba torkollik.”

Szerző: Robert Merle; fordította: Justus Pál. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2019.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


Futu.re

“Minden jel arra mutat, hogy az orvostudomány már a mi életünkben felfedezi az öregedés ellenszerét. Örökké fiatalok maradhatunk, örökké fogunk élni. Vagy ha nem is mi, a gyerekeink már sohasem halnak meg. Szép világ lesz: fiatal, egészséges, szép emberek világa. Olyan világ, melyben mindenki kiteljesítheti önmagát, megvalósíthatja az álmait, mert mindenre végtelen sok ideje lesz. De valakinek ügyelnie kell arra, hogy a túlnépesedés ne rombolja le ezt a földi paradicsomot. Valakinek kényszerítenie kell az embereket, hogy felejtsék el állati ösztöneiket: ne akarjanak szaporodni többé. Vagy ha mégis, vállalniuk kell a most már szinte elképzelhetetlen borzalmat: a halált!”

Szerző: Dmitry Glukhovsky; fordította: Földeák Iván. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2019.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


Hong Gildong kalandjai

“A Hong Gildong kalandjai vitathatatlanul a klasszikus koreai irodalom egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert darabja. A Ho Gjunnak tulajdonított mű valahol a 16. század végén vagy a 17. század elején keletkezhetett és az első hangüllel (koreai abc) írt regényként tartják számon. Nem pusztán irodalmi értéke, hanem a kultúra további ágaira gyakorolt hatása miatt is kiemelkedő, hiszen a főszereplő fantasztikus kalandjait számos alkalommal adaptálták vászonra, de televíziós sorozat, musical, animációs film, videojáték és képregény is született már többször belőle. Hong Gildong egy magas rangú miniszter fölöttébb okos, ám törvénytelen fia. Születése miatt nem képes előre haladni életében, ezért banditának áll, és miközben saját birodalmának utópiáját építi, igazi hős válik belőle, megküzdve szörnyekkel és gonosztevőkkel, kiérdemelve a nép és végül saját családja elismerését is. A mű egyszerre kritizálja a korabeli társadalmat, amely szétszakít családokat, és az államot, mely rablósorsba kényszeríti a parasztokat. Struktúráját tekintve a történet a koreai mítoszokhoz hasonló, de hétköznapi, nem emberfeletti képességekkel rendelkező hősöket mutat be. A Hong Gildong kalandjai értelemszerűen nagy sikert aratott a nép körében, olyannyira, hogy manapság szinte nem találhatunk olyan koreai embert, aki nem ismerné. Az eredeti angol fordítást és a bevezetést készítette Minsoo Kang.”

Angolra fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Minsoo Kang; magyarra fordította: Hegedűs Péter. Budapest: Édesvíz Kiadó, 2018.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


Jótét lelkek

“Arthur Alter bajban van. Egy középnyugati főiskola középszerű professzoraként nem tudja fizetni a jelzálogát, nála sokkal fiatalabb barátnője bármikor elhagyhatja, felnőtt gyerekei pedig szóba sem állnak vele. Ráadásul egy kellemetlen pénzügy is nyomasztja: nemrég elhunyt felesége, Francine titokban összekuporgatott egy kisebb vagyont, amelyet aztán a gyerekeikre hagyott. A fiú Ethan, aki neurotikus remeteként él Brooklyn menő környékén, a lány pedig Maggie, aki kényszeres önmegtartóztatással próbál nemes életet élni. A családi házuk elvesztéséért aggódó Arthur kibékülés címszóval meghívja őket St. Louisba, ezzel azonban akaratlanul is ezeréves sérelmek és emlékek Pandora-szelencéjét nyitja ki – amelyek többsége Francine-hez kötődik, a nőhöz, akinek az élete talán kulcsot jelent mindannyiukhoz. A New Yorkon, Párizson, Bostonon, St. Louison és egy kis zimbabwei városon átívelő Jótét lelkek fanyar humorú, érzelmes családtörténet Jonathan Franzen modorában, többek között arról, mit jelent ,,jó embernek” lenni.”

Szerző: Andrew Ridker; fordította: Varró Attila. Budapest: Gabo Könyvkiadó, 2019.

Katalógusunkban

Forrás: www.libri.hu


 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Hozzászólás