Telefon

+36 34 513-677 és 513-678

Email

jamk@jamk.hu

Szabó Károly képei kapcsán a székelyudvarhelyi forradalmi eseményekről

Írta: Tari-Székely Karola

2019. december 3-án nyitottuk meg a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban Szabó Károly székelyudvarhelyi filmrendező és fotóművész képeinek kiállítását, mely az 1989-es romániai forradalmat, azon belül pedig a székelyudvarhelyi eseményeket mutatja be. A ráhangolódást az Őrzők Együttes zenei előadása adta. A kiállítás 2020. január 31-ig még látható. Részletek

Hogyan forr össze a Székelyudvarhelyi és a József Attila Megyei és Városi Könyvtár élete? A testvérvárosi kapcsolat alapozta meg a könyvtárvezetés közötti jó baráti viszony kialakulását. Így került sor az ottani volt könyvtárigazgató december 3-ai kiállításának megrendezésére, mely Székelyudvarhely történelmének egy kis szegletét mutatja be.

Az Őrzők együttes műsora a megnyitón. Fotó: Tari-Székely Karola

A fotóművész dokumentálási vágya már fiatalkorában megmutatkozott, amikor megkapta édesapja féltve őrzött fényképezőgépét, és elkezdte felfedezni általa a világot. Vonzották a szociografikus témák mellett a változó kisvárosi élet ábrázolásai. Később érdeklődése a falu, és az élő hagyományok megörökítése felé irányult.

Szabó Károly a forradalmi események napján, 1989. december 22-én, a megszokott módon elment dolgozni, amikor arra lett figyelmes, hogy az utcára gyári dolgozók tömegei vonulnak ki. Hazasietett a fényképezőgépéért, mert tudta, hogy valami készül, ami megörökítésre vár. Így sikerült lencsevégre kapni a forradalom helyi történéseinek pillanatait.

A képek, melyek azokon a napokon készültek, jól tükrözik az akkori perzselő hangulatot. Józsa Béla (1898-1943)  közíró szobrának lefejezése szimbolikusan jelezte a diktatúra, diktatórikus vezetés „lefejezésének” szándékát.  A rendőrség felgyújtása, a fegyverraktár kiürítése szintén ezt szimbolizálta. A feldühödött tömeg a Székelyudvarhelyi Néptanács előtti téren gyülekezett, ahol alkalmi szónokok biztatták a jelenlevőket. A szocialista Románia zászlójából ’56-os mintára kivágták a címert, ami az újonnan megalakult Nemzeti Megmentési Front új szimbóluma lett. Estére a tömeg szétoszlott, de néhányan kint maradtak a Fő téren. A központi szoborcsoport körül égő gyertyákkal virrasztottak a forradalom ártatlan áldozatainak emlékére.

A székelyudvarhelyi forradalom és háttere

1989 az a dátum, mely Székelyudvarhely, és egész Románia életében döntő jelentőséggel bír. Éppen ezért éreztem késztetést, hogy a  dokumentumfotó kiállítás kapcsán némi magyarázattal szolgáljak. Nem célom ugyanakkor tudományos igényű írást készíteni. Csupán kiemelnék fontos dolgokat, amivel közelebb hozhatom az olvasót és a kiállítás nézőjét a kiállított képekhez.

A székelyudvarhelyi eseményeknek volt egy előzménye, a temesvári történések. Tőkés László nyilatkozatot adott a nyugati sajtónak, beszámolt a nemzetet sújtó hatósági intézkedésekről, falurombolásról, bírálta a bukaresti rezsimet, és kérte a nemzetközi közvélemény támogatását. A nyilatkozat lavinát indított el. A hatóságok Tőkés Lászlót el akarták fogni. Az őt védő civilek gyülekezetéből kerekedett az első tüntető csoport. Megkezdődött a tüntetők és az állami szervek összecsapása, amely később vérengzésbe torkollt. A cenzúra miatt ennek híre csak lassan terjedt, rokonok és barátok adták szájról-szájra. Így december 22-én, amikor a gyárak munkásai kivonultak az utcára, köztük is voltak olyanok, akik nem hallottak a Temesváron történtekről.*

A pattanásig feszült hangulat hátterében az évek óta tartó önkényes államvezetés, Ceaușescu személyi kultusza, a Securitate rendszerellenességet felkutató intézkedései álltak. Civileket építettek be minden szektorba, hogy felkutassák a rendszerellenes kezdeményezéseket. A besúgók miatt családok, baráti kapcsolatok mentek szét. Románia megpróbálta az állami adósságokat visszafizetni, annak kárát is a lakosság szenvedte el. A boltokból elfogyott az élelmiszer, jegyrendszert vezettek be, élelmiszeradagokat osztottak a városokban. Ezek az adagok azonban kevésnek bizonyultak egy felnőtt ember számára. Így elkezdődött a háttérben az árucsere, a hiánycikkekért (kávé, szappan) cserében élelmiszert lehetett kapni, de azt is csak titokban, a jó kapcsolatokkal rendelkezőknek. A televízióban a fontos dolgokról hallgattak. A helyi sajtóban is kemény cenzúrával jelentek meg hírek. Se kifelé, se befelé nem működött, vagy  csak alig  az információáramlás. A nyugati lapok forgalmazását betiltották, házkutatásokat végeztek. Akinél találtak ilyen folyóiratokat, arra ráhúzták a rendszerellenesség bélyegét, és meghurcolták. Ugyanez vonatkozott az ellenségesnek tekintett tévéadásokra, filmvetítésekre egyaránt.

Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt. A tömeget gépfegyverrel oszlatták, melynek halálos áldozatai voltak. Az ország diktátorát, Nicolae Ceaușescut és feleségét Elena Ceaușescut elűzték és kivégezték. A forradalom borzalmának csak egy példája volt a következő: A források szerint a Securitate tisztjei felkeresték a kórházakat, és több sebesültet agyonlőttek. A halottak személyi igazolványait elvették, hogy azonosításukat megnehezítsék. A boncolásokat az ügyészség megtiltotta, ezért a halál okát az orvosok csak külső ún. makroszkopikus vizsgálat alapján írták be a nyilvántartásba. A titkosrendőrség ezeket a nyilvántartásokat lefoglalta és megsemmisítette. A holttesteket hűtőkocsiban Bukarestbe szállították, azokat a  „Cenușa” (Hamu) krematóriumban elégették, majd a szemetes kukákban összegyűjtött hamut egy Bukarest környéki falu szennyvízcsatornájának aknájába dobták.**

A kiállítás anyagát csak ajánlani tudom, mert hitelességgel tanúsítják a ’89-es események történéseit. Érdekes annak a szemével látni, megtekinteni az ott történteket, aki részese volt a forradalomnak. A kiállítást gazdagítják az akkori sajtóban megjelent újságcikkek is, melyek kiegészítik a dokumentumfotók történelmi hátterét.

Videó a megnyitó eseményéről


Források:

* Az egykori interjú első, második és harmadik része a YouTube videómegosztón:

Panoráma-interjú, 1989. I. rész

https://www.youtube.com/watch?v=fV6_GUEnetk&feature=player_embedded,

Panoráma-interjú, 1989. II. rész

https://www.youtube.com/watch?v=ko4XCCmE2o4&feature=related,

Panoráma-interjú, 1989. III. rész

https://www.youtube.com/watch?v=w4K7BSp43M8&feature=related

** Wikipédia/ https://hu.wikipedia.org/wiki/1989-es_rom%C3%A1niai_forradalom

– Udvarhelyszék. II. évf. 1999. dec. 22.–2000. jan. 4. 51–52. sz.

https://mult-kor.hu/25-eve-kezdodott-a-romaniai-forradalom-20141216

 

 https://youtu.be/avhH5Jy5Gkg

Leave a Reply

Ajánlott bejegyzések