Telefon

+36 34 513-677 és 513-678

Email

jamk@jamk.hu

Filmajánló: A számolás joga – Hidden Figures

Írta: Suller Ildikó Tünde

Készült Margot Lee Shetterly könyve alapján. Rendezte: Theodore Melfi. Link az eléréshez az oldal alján.


Megtörtént események alapján.

„Három néger nő üldöz autóval egy fehér rendőrt Hamptonban, Virginia államban 1961-ben. Lányok, amit most itt láttok, az egy isteni csoda!” Ezzel a jelenettel indul a nem mindennapi a történet, amelyben három zseni fekete nő próbál érvényesülni abban a tudományos világban, amelyben nem hogy a nőket nem becsülték sokra, de még éltek a szegregációs törvények is, amelyek a feketéket többek között az autóbuszok hátsó üléseire száműzték. (Nem tudom, melyik háborított fel jobban, a női-férfi szerepek alá-fölérendeltségi viszonya, vagy a rasszizmus, amely beépült az amerikai társadalomba.)

Az űrverseny idején járunk, a NASA gőzerővel küzd az orosz asztrofizikusok ellen. A tét nagy – ki jut fel előbb a Holdra?

Katherine Johnson (Taraji P. Henson alakításában) az első női hallgató volt a Nyugat-Virginiai egyetem mesterképzésén, Mary Jackson (Janelle Monáe) matematikai és fizikai alapdiplomával rendelkezett, Dorothy Vaughn (Octavia Spencer) kitűnő mechanikai érzékkel bírt – mindhárman számolóként dolgoztak a NASA nyugati computer csoportjában. Nem könnyű labdába rúgni egy olyan közegben, ahol, valahányszor úgy tűnt, hogy nyerhetnek, áthelyezték a célvonalat. Sztoikus nyugalommal, és elképesztő fifikával találták meg a módját, hogyan érjék el mégis a céljaikat. Számos megaláztatás után emelkedni kezdtek a ranglétrán, és lettek fekete nőként „az első”-k.

A színesek elnyomásának jelei nagyon jól kidolgozott a filmben. A Nyugati csoport (fekete nők), a NASA telepének legtávolabbi zugában, egy ablaktalan, alagsori helyiségben kaptak elhelyezést. Színes mosdó, színes állományrész a könyvtárban, külön teáskanna (lehetőleg lepukkant) a „néger nőnek”. Miután el sem tudták képzelni, hogy bírhatnak olyan képességekkel, mint a fehérek, nem számítottak színesek jelenlétére, csak a fehér nők számára volt illemhely, a fekete nők WC-re csak a nekik épített mosdóba mehettek – egy kilométerrel odébb! Maga az atmoszféra, és ahogyan a többi alkalmazott kezelte őket… Vérlázító! Európai ésszel hihetetlen és elképesztő, hogy intelligens emberek időt, fáradtságot, és pénzt nem kímélve dolgozták ki az elnyomás rendszerét a legapróbb részletekig!

Hőseink azonban kitűnő érzékkel szúrtak vissza itt-ott, és óriási megelégedéssel töltött el a sok elbizakodott lángelme arcára kiülő döbbenet, amit e hölgyek tetteikkel kiváltottak. Tőlem más sem állhatna távolabb, mint a számok világa, éppen ezért lenyűgözött az intellektusuk! (Kislány korom óta bosszantott engem a férficentrikus világ, amelyben egy nőnek nemigen lehet szava, mert hogy mit is tudhat egy nő?! Zöldfülű könyvtárosként olvastam az Agyszex című könyvet, Anna Moir és David Jessel eszmefuttatását a női és a férfi agy képességeit illetően. Ne kérdezzék a tudományos megalapozottságát, de ebben a műben azt olvastam, hogy igen, a férfi agy szerkezete alkalmas arra, hogy a legokosabb férfi okosabb legyen, mint a legokosabb nő – ám ez messzemenően attól függ, hogy a férfiak mekkora mértékben aknázzák ki elméjük adta lehetőségeiket. Köszöntem, nekem ennyi elég is volt!)

A három főszereplő – Taraji P. Henson, Octavia Spencer és Janelle Monáe mellett nem kisebb nevek szerepelnek a filmben, mint Kevin Costner (Robin Hood, Több, mint testőr, etc.), Jim Parsons (Agymenők), Kirsten Dunst (Interjú a vámpírral, Mona Lisa mosolya), vagy Mahershala Ali (Holdfény, Harc a szabadságért). Rendezte: Theodore Melfi.

Elérhető a következő linken:

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-szamolas-joga-hidden-figures-drama-tortenelmi-eletrajzi-jcyux9ENYaym1IMM

Leave a Reply

Ajánlott bejegyzések