Telefon

+36 34 513-677 és 513-678

Email

jamk@jamk.hu

Hollywood-terápia. Amit a filmek elárulnak rólunk

Az ajánlót írta: Feketsné Kisvarga Anita. A könyvet írta:  Ruediger Dahlke és Margit Dahlke; fordította: Szász Anna. Budapest: Bioenergetic Kiadó, 2019. 


Olvasóink közül sokan ismerik az orvos, pszichoterapeuta, természetgyógyász és író Ruediger Dahlke munkásságát. Dahlke holisztikus szemléletű orvosként munkásságában a homeopátia és a természetgyógyászat, valamint a bizonyítékokon alapuló orvoslás eredményeinek egyöntetű alkalmazását tartja fontosnak a betegek kezelésében. Könyveiben arra keresi a választ, hogy mi az összefüggés a szervi-fizikai problémák és a lélek egyensúlyvesztése között. Meggyőződése, hogy a betegségek valamiféle lelki probléma fizikai megnyilvánulásai, szimbólumai. Éppen ezért a felépülési folyamatnak nem pusztán a betegségtől való megszabadulás kell, hogy a része legyen, hanem a fizikai tüneteket kiváltó lelki gócpontok feltárása és feloldása is. Dahlke lényegesnek tartja az emberi sorsfeladatok és egyéni fejlődési utak megtalálását is az egészséges testi-lelki állapot megteremtésében.

Felesége, Margit Dahlke pszichoterapeuta munkásságát a magyar olvasók elsősorban a női egészség-betegség és a várandósság, születés témáinak holisztikus szemléletű könyveiből ismerik.

Ezúttal a szerzőpáros közösen írt könyvtét ajánlom az olvasók figyelmébe. A Hollywood-terápia című könyv olyan filmeket vesz számba, melyeket a szerzők különböző, úgynevezett életszínpadok szerint csoportosítva ajánlanak megtekintésre. De mik is ezek az életszínpadok? Tizenkét olyan archetípus vagy élettéma, mely valamennyi ember élettörténetében benne rejlik. Ezeken a lelki tájakon alakul identitásunk, ezekben a keretekben zajlik életünk. Hol egyik, hol másik életszínpad jelentősége erősödik fel életünk során, ezt életkorunk, környezetünk, különböző külső hatások is befolyásolják. S ami az egyik ember életében központi életfeladatként játszódik ezen a színpadon, az a másik embernél lehet, hogy csak mellékszál. Elsőként tehát azt kell az egyénnek tisztáznia magában, hogy a tizenkét archetípusos színtér közül melyiknek a témája alapvető fontosságú az életében. A szerzők ezért minden egyes életszínpad leírása után kérdéseket tesznek fel, melyek segítik az olvasót ennek eldöntésében. Lássuk tehát a tizenkét életszínpadot:

  1. harci szellem és tetterő;
  2. belső és külső gazdagság, érték és önbecsülés;
  3. rugalmasság és kommunikáció;
  4. lelki gyökerek, érzések és család;
  5. kreativitás és önmegvalósítás;
  6. alkalmazkodás; a belső és külső adottságok kihasználása;
  7. szerelem, szeretet, párkapcsolat és harmónia;
  8. mulandóság, változás és az élet felszólítása a fejlődésre;
  9. az értelem megtalálása, belső fejlődés és kiteljesedés;
  10. találkozás a sors törvényeivel;
  11. belső lényünk felszabadítása;
  12. ősbizalom és a sors feltétel nélküli elfogadása.

A könyvben tehát ezen életszínpadok szerint kapunk terápiás filmajánlót. Minden egyes film tartalmának rövid ismertetése után a szerzők rétegekre bontva közelítik meg a film által közvetített mondanivalót. A felületes jelentésréteg alatt újabb és újabb üzenetet tárnak fel a filmművészeti alkotás legteljesebb megértéséhez. Ezt követően következnek a kérdéssorok, melyre önreflexió útján válaszolhat az olvasó, s melynek révén mérlegelheti, mekkora jelentőséggel bír saját életében az adott életszínpad és a megjelenített problémakör. Végezetül a szerzők röviden összefoglalják, hogy kinek és milyen problémára kínálhat terápiát az adott film.

De miért hívhatjuk a filmeket segítségül, ha az életünkben támogatást keresünk? Mert miközben saját filmünkben benne vagyunk, és peregnek életünk filmkockái, sokszor nem látunk rá valós helyzetünkre, problémáinkra, nem találjuk meg a megoldást, nem vesszük észre a lényeges eseményeket és a fontos társszereplőket. Egy film megtekintése során azonban rádöbbenhetünk saját életünkre, párhuzamot vonhatunk a látott és a megélt élethelyzetek között, és rátalálhatunk a megoldásra.

(Hasonló szerepe van a meséknek és minden szövegnek, legyen az akár az egyetemes irodalmi kánon része vagy ismeretterjesztő textus, vagy akár maga a film is, hiszen szövegként funkcionál, mert az alkotó üzenetét közvetíti a befogadó felé. A szövegek, történetek felhasználása önmagunk lelki problémáinak megtalálására, életfeladatink megoldására a biblioterápia lényege. Megfűszerezve azzal a közösségi élménnyel, amely a szövegek együttes befogadása, az arról való beszélgetés, az egymásra reflektálás erejével segít hozzá az önismerethez.)

Tehát a szövegek – így a film is – nemcsak szórakoztatnak, hanem gyógyítanak is. Nem véletlenül áll II. Ramszesz thébai könyvtárának bejárata fölött a következő felirat: „Gyógyír a léleknek.”

 

Könyvtárunkban: http://opac.jamk.hu/cgi-bin/tlwww.cgi?show=b276027

 

Leave a Reply

Ajánlott bejegyzések