Telefon

+36 34 513-677 és 513-678

Email

jamk@jamk.hu

Könyvajánló: Közöd? – Kipróbálni azt is, amit nem szabad

Az ajánlót írta: Adorján Mária. Szerző: Elvis Peeters, Nicol Van Bael; fordította: Wekerle Szabolcs. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2014.


A könyvet azért választottam, mert a Libri kiadó szakértői ajánlatai között megragadott egy gondolat. Egyik népszerű művészünk írta, hogy kamasz fia már egyáltalán nem beszélget vele könyvekről. Ami olyan fontos volt neki, hogy szóba hozta ezt, az Teller: Semmi című könyve volt.

Mindkét könyv kamaszokról szól, Teller könyve már van, ahol kötelező olvasmány, Itt a fiatalok sokáig hiszik és bizonyítani akarják, hogy az életnek van értelme. Peters könyvének kamaszai egy más, szélsőséges úton keresik önmagukat, végig csak saját szabadságukat szeretnék elérni.

Peters könyve – bár nem annyira ismert, mint a Teller könyv – de nem kevésbé provokatív. Szerepel rajta a 18 éven felülieknek szóló ajánlás. A Teller-könyvben kamaszok bizonyítani akarják társuknak, hogy az életnek igenis van értelme, igenis vannak fontos dolgok. Ő ugyanis kijelenti: ”Semminek nincs értelme, régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” . Ezért elkezdik összehordani az „Értelem hegyét, a ”Fontos dolgok halmát.” Nagyon sok mindent feláldoznak, a végsőkig elmennek, mire a szülők közbelépnek. Ám társuk, Jean Pierre csak kineveti odaadásukat. Mire a kamaszok kegyetlen bosszút állnak. A kamaszkor az útkeresés, a lázadás korszaka. Csak az a kérdés, milyen mértékben és mi ellen lázadnak a fiatalok. Mit tekintenek fontosnak, értékesnek? Értékekért vagy valami más célért lázadnak?

Peters könyve Amszterdamban játszódik. A fiatalok itt is teljesen normális, jó családokból származnak. Néhány fiú és lány önként vállalja a megalázást és megaláztatást (ezt főképp a lányok), mert szabad akar lenni, társaságot akar, hogy ne legyen magányos. Prostitúció, perverz és erőszakos szerelem, verés magzatelhajtás érdekében. „Beleröhögtem a halál képébe. Persze lehetőleg a másokéba.”  Végül a börtön széléig is eljutnak. Ha lebuknának, erről ennyit akarnak mondani: „Nincs választásunk, valakik akarunk lenni, mi most élünk, nem akarunk várni, mi most élünk, tisztelt Bíró Úr. Ezt mondjuk majd, ha idáig eljutunk. Miért ne éljük meg a valóságot, ha megvannak hozzá az ötleteink? Ment minden, mint a karikacsapás, egyik ötletből következett a másik, míg végül megvalósultak a terveink. Ilyeneket mondunk majd. A délután belenőtt az estébe, meleg, poros, fülledt maradt, de nem volt kedvünk a szexhez. Megéheztünk. Szépen mind hazamentünk. Ahol nem szenvedtünk hiányt semmiben. A világ a lábunk előtt hevert.”

 

Leave a Reply

Ajánlott bejegyzések