Heal – a gyógyító benned él!
Ha megbetegíthetnek a gondolataid, lehetséges, hogy meg is gyógyíthatnak?” – teszi fel a kérdést a kötet előszavában Joe Disperza író. A válasz kétségkívül igen; ő maga is ekképpen épült fel súlyos betegségéből. Erre, a test és lélek minden képzeletet felülhaladó öngyógyító képességére igyekszik felhívni a figyelmet ez a Kelly Noonan Gores által összeállított mű, amelyben spirituális hangoltságú segítők – gyógyítók, coach-ok, életvezetési tanácsadók, írók, guruk, természetgyógyászok és hasonlók – fejtik ki témával kapcsolatos gondolataikat, osztják meg tapasztalataikat.
Teszik ezt a kötet közölt négy példaértékű eset – Anita Moorjani, Joe Dispenza, Elizabeth Craig és Eva Lee története – apropóján, részletesen elmagyarázva, hogy a különféle betegségek miért és hogyan alakulnak ki, mit üzennek, hogyan lehet dekódolni ezeket, és természetesen hogy miként lehet a gyógyulás útjára lépni. Itt nemcsak a megértésről esik szó, de konkrét módszerekről is: stresszoldásról, jógáról, egészséges táplálkozásról, fitoterápiáról, meditációról – hogy csak párat említsünk. Ugyanakkor a könyv nem foglalkozik részletesen egyik gyógymóddal sem, inkább egyfajta szemléletet ad át az arra nyitott olvasóknak.
Szerző: Kelly Noonan Gores. Budapest : Édesvíz, cop. 2020
Forrás: kello.hu
Változtasd meg gondolataidat pozitív megerősítésekkel
1979-ben kezdte kidolgozni a belső párbeszéd pozitív programozásának módszerét Shad Helmstetter, aki aztán a témában több sikeres könyvet is írt. Az ún. ön-beszéd, vagy belső párbeszéd („self-talk”) azt jelenti, hogy a mindennapok során folyamatosan megjegyzéseket teszünk, listákat tervezünk, kérdésekkel bombázzuk magunkat, azzal kapcsolatban, hogy mit gondolunk és mit teszünk. Sokszor azonban negatív, terméketlen és káros, amit mondunk magunknak, s ez megakadályozza, hogy kiteljesedett és boldog életet élhessünk.
Programja abban segít a módszerre nyitott olvasóknak, hogy rájöjjenek, hogyan változtathatják meg gondolataikat pozitív megerősítésekkel, s miként tudják ezt az ön-párbeszédet saját fejlődésük és sikerük érdekében felhasználni. A szerző a belső dialógusok öt szintjét (a negatív elfogadás, a felismerés és változás szükséglete, a változtatás melletti döntéshozatal, a jobb önmagunk megismerése, az egyetemes megerősítés szintjei) mutatja be, számos gyakorlati tanáccsal is ellátva az olvasót.
Szerző: Shad Helmstetter. Budapest : Édesvíz, cop. 2020
Forrás: kello.hu
A szeretet iskolája – ősi tanítások az emberi kapcsolatokról
Annak idején a szerző a Négy egyezség folytatásaként írta meg ezt a kötetet. Azóta megíródott ugyan Az öt egyezség című könyve is, így a jelen mű leginkább ezek kiegészítésének tekinthető. Míg ott a tudósokból és művészekből álló közösség, a toltékok misztikus tudásának négy alapelvét ismertette, addig ebben az írásában mindennek központi elvét, a szeretetről vallott nézetüket írja le, amelyet ha felfedeztünk magunkban, “az összes emberi törvény és szabály mulatságosnak tűnhet számunkra”.
Szerző: Don Miguel Ruiz. Budapest : Édesvíz, cop. 2020
Forrás: kello.hu
Frida Kahlo és az élet színei
Frida Kahlo (1907-1954), mexikói festőművésznő a 20. századi festészet ikonikus alakja volt. Frida hatéves korában gyerekbénulásban megbetegedett és ekkor a jobb lába deformálódott, ezen az 1925-ben bekövetkezett balesete még inkább rontott. A busz, amelyen Frida utazott egy villamosba ütközött és a lány súlyosan megsérült, ez egész, további életét meghatározta. Erről a pontról kiindulva veszi kezdetét Carolina Bernard regénye, amelyben számos valós tényre és jónéhány fikcióra építve meséli el a szerző, ennek a lelkében hihetetlenül erős, és művészetében rendkívül tehetséges asszonynak az élettörténetét.
Frida a sérülés e következtében számos műtéten esett át, sokáig teljes gipszben kellett feküdnie és iszonyatosa fájdalmai voltak. Ez idő tájt kezdett el festeni, majd csatlakozott az önálló mexikói kultúra megteremtését célul kitűző művészek csoportjához. Itt ismerkedett meg a nálánál huszonegy évvel idősebb, Diego Riverával, a „festőfejedelemmel”, akihez feleségül ment 1929-ben. A férfi inspirálta, hogy fessen minél többet, mert nagyon tehetségesnek ítélte meg Fridát. Kettejük kapcsolata azonban nem mondható harmonikusnak, Diego rendkívül „impulzív”, „nagytermészetű” férfi volt, aki bár nem tekintette megcsalásnak, hogy más-más nőket csábított az ágyába, ezzel nagy szenvedést okozott Fridának. 1930-tól 1933 végéig a házaspár az Egyesült Államokban élt, ahol a társasági élet hamar befogadta a két tehetséges festőt. Frida, bár az orvosok figyelmeztették, hogy nem szülhet gyermeket, mégis vállalta a terhességet, amely vetéléssel végződött (ezt A repülő ágy című, döbbenetes festményében örökítette meg). Ezután visszatértek Mexikóba, ekkor vált világossá Frida számára, hogy a húgával, Cristinával is viszonyt folytat a férje. Ez olyan mélyen megsebezte az asszonyt, hogy ezután ő maga is, gátlástalanul szegte meg a házastársi hűséget. A férje „orra előtt” folytatott nyílt viszonyt számos ismert férfival és nővel, többek között Lev Trockijjal, akit a Függönyök című önarcképével ajándékozott meg. Később elvált Diego-tól, de a törvényes „szakítás” nem jelentette azt, hogy továbbra is ne vonzotta volna őt legyőzhetetlen erővel a férfi tehetsége, karizmatikus személyisége. Frida képeinek sikere ekkorra már a világhír felé röpítették őt, majd a válásukat követő évben Diego, szerelmes könyörgésére ismét összeházasodtak. A második világháború éveiben Frida aktív politikai munkát végzett, később, 1948-ban belépett a Mexikói Kommunista Pártba. 1950-ben még számos operációt végeztek a gerincén, de ezután már örökös fájdalomban, kerekesszékben töltötte mindennapjait. 1953-ban amputálták jobb lábát, és a nagybeteg asszonyt Diego, akit haláláig „varangynak” becézett a festőnő, a karjában vitte be utolsó kiállításának megnyitójára.
Szerző: Caroline Bernard. [Budapest] : Kossuth, cop. 2020
Forrás: kello.hu
Bodrogi
Léner Péter nem szokványos módját választotta a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának, a József Attila Színház és a Vidám Színpad örökös tagjának, Bodrogi Gyulának a bemutatására. A szerző ugyanis nemcsak címszereplőjét „bombázta kérdésekkel”, de két feleségét, nővéreit és fiát, valamint a híres színművészhez közel állókat is „faggatta” Bodrogiról, amikor kötetének megírásába fogott. Miközben a megkérdezettek válaszolnak, Léner Péter is „megnyílik”, amikor reflektál egy-egy válaszra, oly módon, hogy saját életének emlékszikráit is felvillantja.
Az idén 86 éves Bodrogi életpályája szerepekben és történésekben rendkívül gazdag, és miközben ennek legfőbb állomásait lejegyzi a szerző néhány fontos történelmi dátumot is megidéz. A kérdések és a rájuk adott válaszok nyomán felsejlik a művész kisgyermekkora, családi, vérségi kapcsolatainak „színes mintázata”, majd a Törőcsik Marival és Voith Ágival folytatott beszélgetések megidézik a felnőtt férfi életét meghatározó kötelékeket, házasságait. Mindezek előterében azonban folyamatosan ott áll a színház és a film, amelyekben feledhetetlen alakításokat nyújtott a művész, olyan ikonikus alkotások ezek, amelyekkel örökre beírta magát a hazai, de a szélesebb körű ismertség „vendégkönyvébe” is. Ennek a hiteles és páratlan tehetségű művésznek ezernyi arcát ismerheti a „nagyérdemű”, hiszen a könnyed műfajban éppen olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtott, mint a drámai (pl. II. Richard, amelyben Latinovits Zoltánnal együtt játszott) színművekben. Fiával, Ádámmal való szeretetteljes kapcsolata is megéled a kötetben, amelynek szerzője sokoldalúan, hitelesen mutatja be ennek a kifogyhatatlan energiájú színésznek művészi és emberi arculatát. Az olvasmányos stílusban megírt, fekete-fehér fotókkal kísért életrajzot érdemes széles körben ajánlani, hiszen bizonyára nincs olyan ember széles hazában, aki ne ismerné, ne szeretné Bodrogi Gyulát.
Szerző: Léner Péter. Budapest : Corvina, 2020
Forrás: kello.hu
Az élet nagy ötöse –a jó vezető titkai
Újabb regénybe oltott tanácsadó könyvvel jelentkezik az amerikai szerző, John P. Strelecky. A történet középpontjában Thomas Derale áll – „a világ legjobb vezetője”. Így jellemzi legalábbis jó barátja, Joe, akit Thomas felesége hív fel annak kapcsán, hogy a korábban kicsattanó egészségnek örvendő férfinak agydaganata van, és hamarosan meg fog halni. Joe-t, meg persze a többieket is letaglózza a hír. De az is sokakat meglep, hogy Thomas nem hagyja el magát, s még ebben a helyzetben, a haldoklásával is mindenkit élni buzdít maga körül. Hogyan végezzünk olyan munkát, amelyben örömünket leljük? Milyen az ideális munkakörnyezet? Milyen a jó vezető? És biztos, hogy a pénz a motiváció leghatékonyabb eszköze? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik válaszolni a kötet, melynek végén Thomas Derale pontokba szedett tanácsai kaptak helyet.
Szerző: John P. Strelecky. Budapest : Park, 2020
Forrás: kello.hu
A szárd szikla
Az álnéven szerelmes regényeket író magyar szerző mostani „love storyjához” is megadatott minden „kellék”, festői táj, kimunkált testű, vonzó férfi, és egy minden tekintetben szexi fiatal nő. A történet Amerikában veszi kezdetét, majd Szardínia szigetén folytatódik. Virginia Angels életében úgy tűnik, minden rendben van, szerelme, Phil „álompasi”, azonban egy napon kiderül, hogy a lány húga, Brenda lefeküdt a férfivel. Virginia ezt képtelen megemészteni és úgy dönt, hogy maga mögött hagyja az amerikai nagyvárost és három hónapra kibérel egy házat Szardínia szigetén. Barátnője, Miranda mindenben támogatja a megsebzett szívű lányt, de a negyed éves elvonulást azért túlzásnak tartja. Virginia azonban hajthatatlan, ám amikor megérkezik a szigetre, azzal kell szembesülnie, hogy a nyaraló bérbeadója, a titokzatos S.S. nem éppen azt adja, amit a képes ajánlatban ígért. A lány egy meglehetősen lepukkant és számos hiányosságot felmutató házban találja magát. Dühösen ír a házigazdának, aki azonban személyesen nem jelenik meg a színen. Virginia másnap vásárolni megy a helyi kisboltba, ahol nem fogadják el a bankkártyáját, akkor egy vadítóan jóképű, magas férfi segíti ki némi készpénzzel. A lány „Szárd sziklának” nevezi el magában a minden tekintetben kifogástalan küllemű pasast. Még önmaga előtt is szégyelli, hogy miféle érzéki örömöket lobbant fel benne a férfi látványa, akivel csakhamar ismét találkozik. Kiderül, hogy a „Szárd szikla” a nyaraló bérbeadója S. S., aki ismeri a sziget valamennyi rejtett öblét, így aztán kirándulásra viszi el Virginiát. Ekkor még nem történik közöttük semmi, bár a lány nem bánná, ha végre Salvatore, azaz Salvo jelét adná annak, hogy neki is tetszik a lány, aki időközben olyannyira beleszeretett a vendégházba, hogy meg akarja vásárolni. Ennek azonban akadálya van, csak állampolgárok vehetik meg a sziget ingatlanjait, így aztán Virginia ajánlatot tesz Salvonak, jó pénzt fizet azért, ha feleségül veszi, így megszerezheti az állampolgárságot, és az övé lehet a nyaraló, amit apránként törleszt majd a férfinek. A frigy megköttetik, és az már ekkor az olvasó számára sem lehet kétséges, hogy itt nem csupán üzleti kapcsolatról van szó.
Szerző: Borsa Brown. [Budapest] : Álomgyár K., 2020
Forrás: kello.hu
