A magyar keresztapa
“Annak idején egész Magyarországot megrázták a ’90-es, 2000-es évek véres maffialeszámolásai és megdöbbentő merényletei. Az új könyvvel jelentkező Havas Henrik az események túlélője, a “magyar keresztapaként” emlegetett Radnai László segítségével mutatja be a korszak hírhedt magyar alvilágát és annak félelmetes szereplőit. A könyvben eddig soha nem hallott sztorik elevenednek meg Radnai László saját, keresetlen szavai révén. Szembesülhetünk a szervezett bűnözés kegyetlen, durva világával, és megismerhetjük az embert a rettegett maffiaikon mögött.”
Szerzők: Havas Henrik, Radnai László. Pécs: Art Nouveau Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Legendák földje – Ciprus
“Ciprus a legendák szigete, ahol mindig kék az ég, ragyog a nap, és a lágyan hullámzó, kristálytiszta víz mossa a parti fák gyökereit. Ám Ciprus nem csupán ennyi, hanem az egyetemes kultúra egyik bölcsője, tizenegyezer éves históriája dióhéjban magában hordozza az egymás nyomában érkező népek történelmi emlékeit, amelyekből kialakult a szigetlakók saját világának színes szőttese. A hódító rómaiak palotáik máig csodálatos mozaikképeit hagyták ránk, és az ehelyütt alapított első önálló ortodox egyház gyönyörűséges ikonosztázai is itt láthatók. A sziget őrzi az ókori, középkori és újkori Európa nyomait, köztük a háromszáz éves oszmán jelenlét emlékeit, a lovagkor várépítészetének remekeit és a keresztény templomépítészet gótikus csodáit is. Igaz, hogy az a bizonyos “Zöld vonal”, ami már évtizedek óta kettészeli Ciprust, egyfajta politikai árnyékot vet az országra, ugyanakkor éppen ez a kettősség kínál lehetőséget arra, hogy látogatóként megtapasztaljuk és értékeljük a mai török és görög valóságot. Mert mindkét rész igyekszik a legjobbat adni magából, hogy az ide látogató minél felejthetetlenebb élményekkel gazdagodva térjen haza.”
Szerző: Bánszegi Katalin. Budapest: Ab Ovo Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Guvat és Gazella – MaddAddam-trilógia 1.
“Az üszkös romokkal borított, mégis furcsán paradicsomi, posztapokaliptikus tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a guvatkák. Ez a génmódosított faj túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül. Hóember végtelen magányában emlékeibe menekül, így ismerjük meg a tehetős Kampuszokra és a nyomortól, bűnözéstől és betegségektől sújtott plebsztelepekre szakadt világ történetét, ahol mindenki sorsa az elvtelen Vállalatok és a központi biztonsági szolgálat embereinek kezében van. Kirajzolódik előttünk Hóember gyermekkori barátja, a zseniális géntechnológus, Guvat sorsa, aki arról álmodott, hogy létrehozza az embernél tökéletesebb fajt. Bármi áron. Margaret Atwood egyik legnagyobb szabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul. “Mivel csakis a kék bőr és az általa kibocsátott feromonok stimulálják a hímeket, már nem létezik viszonzatlan szerelem, elfojtott nemi vágy; nem vetül árnyék vágy és tett közé. Hímvesszőjük világoskék színűvé válik, hogy harmonizáljon a nők kék hasával, és egyfajta kékfarok-táncot lejtenek, a merevedett hímtagok hullámoznak, mégpedig az éneklés és a lábak mozgásának ritmusában: Guvat az ötletet egy olyan rákfajtól vette, amelyik színes ollójának lengetésével kommunikál fajtársaival. A nő a felajánlott virágok közül kiválaszt négyet, ettől a sikertelen jelöltek szexuális vágya azonnal elmúlik, mindennemű neheztelés nélkül. Aztán, amikor a nő hasa a lehető legmélyebb kék színűvé válik, a nőstény és kvartettje elvonul egy félreeső helyre, és addig párzanak, amíg a nő teherbe nem esik, amikor is a kék szín elhalványul. Ennyi. Nincs már olyan, hogy A nem igent jelent.”Szerző : Margaret Atwood; fordította: Varga Zsuzsanna. Budapest: Jelenkor Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Kriptopénz ABC
“Az első kriptopénz mindössze 2009 óta létezik – ekkor indította útjára a rejtélyes Satoshi Nakamoto a bitcoint. A digitális pénz azóta fizetőeszközként és befektetési lehetőségként is széles körben elterjedt, az alapját képező blokklánc-technológia pedig számos iparágban forradalmi változásokat hozott. Ennek ellenére még ma is viszonylag kevesen rendelkeznek magabiztos tudással erről az innovatív, új területről. A Kriptopénz ABC nemzetközileg elismert szakértő szerzői kalauzolnak végig a legfontosabb tudnivalókon. Szó esik a bitcoin születéséről, a kriptopénzbányászatról, -kibocsátásról és -kereskedelemről, valamint sorra veszik a technológiában rejlő lehetőségeket és az iparág hatásait is. A közérthetően megfogalmazott, hasznos ismeretek és gyakorlati példák segítségével átfogó képet kapunk a témáról – akár csak tájékozottabbak szeretnénk lenni a kriptopénzek és a blokklánc világában, akár a befektetésen gondolkodunk, sőt akkor is, ha az iparágban szeretnénk elhelyezkedni”
Szerzők: Györfi András, Léderer András, Paluska Ferenc, Pataki Gábor, Trinh Anh Tuan. Budapest: HVG Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A Mengele-lány – Aki túlélte a túlélhetetlent
“Stern Rózsa Ibolya “Mengele-lány” volt. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett szenvedniük Josef Mengele kísérleteit. Egyike azon keveseknek, akik ezt túlélték. 1944 júniusában több százezer zsidót indítottak útnak marhavagonokban Ibolya hazájából, szlovákiai magyar területekről. Senki nem tudta, hová tartanak, mi következik. Ibolyának Auschwitz-Birkenau, Ravensbrück, Buchenwald és Neustadt bei Coburg. Négy állomás, négy haláltábor, kitörölhetetlen borzalmak színhelyei. Ibolya, mint oly sokan, mindent elveszített: otthonát, családját, szeretteit. De soha nem veszítette el a reményt, és volt benne elég erő ahhoz, hogy megkockáztassa a szökést. Ráadásul neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik embertelen felügyelőnőjét is. Ibolya évtizedekkel a vészkorszak után, már Viola néven mesélte el emlékeit Veronika H. Tóth újságírónak. Memoárja az ő és mások sorsát örökíti meg – olyan sorsokét, amelyeknek nem lenne szabad feledésbe merülniük.”
Szerző: Viola Stern Fischer, Veronika H. Tóth; fordította: Mészáros Tünde. Budapest : Animus Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Az isten szerelmére (Hogy volt + Írhatnám polgár című novellák)
“A Hogy volt portréi 2004-től íródtak, olyan írókról és művészekről, akikkel szoros kapcsolatban álltam, némelyikükkel kifejezetten barátságban. Módosít ez a tény az élményen, ha a műveiket magamhoz veszem? Nehéz a válasz. Az Írhatnám polgár-sorozat valamivel később kezdett fogalmazódni. Ennek hősei a huszadik század közepének íróóriásai, főleg a Nyugat köre. Zömükkel sajnos csak a műveik, életrajzaik, naplóik, leveleik, s a róluk szóló szájhagyomány révén köthettem ismeretséget. 2009-ben készült a legutolsó. A szövegek döntő többsége az Élet és Irodalomban jelent meg annak idején. Néhányat mind a két csokorból kihagytam, s picit átírtam valamennyit. Tíz-tizenöt év alatt változtam, s bármily hihetetlen, a hőseim is. A Hogy volthoz mellékeltem néhány dokumentatív fényképet. Az Írhatnám polgárhoz nem tudtam, sajnos nincs közös fotóm például Kosztolányi Dezsővel vagy Karinthy Frigyessel.
Jelszavam: Olvasni arany.
A drága Mándy Iván szavajárása a cím. Hanglejtését máig hallom. A Hogy volt szemérmetlen portréi (Örkény, Déry, Mándy, Kodály, Mészöly, Lázár, Janikovszky, Szabó stb.) olyan kulturális fáklyákról szólnak, akiket személyesen ismerhettem.
Az Írhatnám polgár meghatott, de (néhol túl) őszinte vallomásai viszont a huszadik század közepének legendás íróiról, most először kerülnek kötetbe. Szellemidézés tehát, néhány illetlen fotóval és kellő komolytalansággal.”
Szerző: Vámos Miklós. Budapest: Atheneum Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
NOS4A2
“Victoria McQueen sok mindent képes megtalálni: elhányt karkötőt, eltűnt fényképet, megválaszolhatatlan kérdésekre adandó válaszokat. Amikor ugyanis kedvenc biciklijével átteker egy különleges, rozoga hídon, pillanatokon belül ott terem a céljánál, legyen az akár Massachusetts-ben, akár az ország másik felén.
A lány egy nap összeakad a vénember Charles Talent Manxszel, aki 1938-as gyártmányú, NOS4A2 rendszámtáblával ellátott Rolls-Royce Wraith-jével gyerekeket rabol el: kiszakítja őket a hétköznapi valóságból, és rejtett utakon közlekedve elviszi őket az egyszerre lenyűgöző és hátborzongató ,,Karácsonyország”-ba, hogy ott örökre boldogok legyenek. Victoria az egyetlen gyerek, akinek sikerült megmenekülnie a szörnyeteg karmaiból, és felnőttként legszívesebben elfelejtené mindazt, ami régen történt. Manx azonban képtelen kiverni a fejéből, és ismét útnak indul, legújabb utasa pedig nem más, mint Victoria kisfia.”
Szerző: Joe Hill; fordította: Uram Tamás. Budapest: Gabo Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Normális emberek
“Bámulatos és bölcs fejlődésregény, egy magasfeszültséggel lesújtó első szerelem története. Az iskolában Connell és Marianne szinte kerülik egymást. Conell igazi közösségi ember, az iskolai focicsapat sztárja, Marianne magányos, büszke és visszahúzódó lány. Amikor Connell elmegy a Marianne-ék házában dolgozó édesanyjáért, különös, megmásíthatatlan kapcsolat jön létre a két tinédzser között, amelyet eltökélten titkolnak. Érettségi után mindketten ugyanarra az egyetemre kerülnek, és a későbbi években sem sodródnak el egymás mellől. Kapcsolatuk egyre összetettebbé és ellentmondásosabbá válik, kimondatlan feszültségekkel telítődik. Sally Rooney szűkszavú, visszafogott prózájában briliáns pszichológiai érzékkel, olykor kegyetlen, máskor gyengédebb jelenetekben mutatja be a vidéki kisvárosból származó, eltérő vagyoni helyzetű két fiatal társadalmi beágyazottságát, családi hátterét és baráti körét. Sally Rooney Dublinban él. A Normális emberek a második regénye, amelyet jelölték a 2018-as Man Booker-díjra. Első, Beszélgetések barátokkal című kötetével 2017-ben elnyerte a Sunday Times/PFD fiatal írók díját. A Stinging Fly című, félévente megjelenő irodalmi magazin szerkesztője.”
Szerző: Sally Rooney; fordította: Dudik Annamária Éva. Budapest: 21. Század Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
