Kiemelt kép: A fehérorosz Nemzeti Könyvtár épülete Minszkben, éjszakai megvilágításban. Forrás: www.flickr.com
A nap, amikor a nagymama tönkretette az internetet
“Manapság, amikor a gyerekek már az internet világában nőnek fel, szinte elképzelhetetlen, hogy egyszer csak leáll a világháló működése. A kedves, humoros meseregény szerzője ezt az állapotot írja le könyvében. Egy nap, amikor Tiffanynak nem kell óvodába mennie, a Nagymama gondjaira bízzák a kislányt. Ezután nem igazán lehet tudni, hogy ki vigyáz kire, mert Tiffany szemmel tartja a Nagyit, miközben az a számítógépen ügyködik valamit. Aztán az egyik klikkelés után minden „kütyü” működése megszűnik a lakásban. Nagypapa nem tudja nézni kedvenc, tengerekről szól ismeretterjesztő műsorát a tv-ben. A nagyobbik lány, a kékre festett hajú Luisa kétségbeesetten ront ki a szobájából, mert a telefonja csődöt mondott, és Max, a tízéves srác is dühösen nyugtázza, hogy nem tudja letölteni az újabb játékot a telefonjára. Tiffany pedig folyamatosan azt hajtogatja, „Nagymama elrontotta az internetet”. Közben becsönget a pizzaszállító fiú, aki nem tudja használni a GPS-ét, és a Nagyitól érdeklődik, merre lehet a kiszállítás címében megadott utca. Nemsokára hazaérkezik anya is, mert a munkahelyén is csődöt mondott az internet szolgáltatás. Tiffany pedig váltig állítja, hogy mindennek a Nagyi az oka, aki rosszul kattintott az egérrel. Ennek a „malőrnek” azonban egészen kedvező következményei lesznek.”
Szerző: Marc-Uwe Kling; illusztrálta: Astrid Henn; fordította: Érsek Mercédesz. Budapest: Scolar Kiadó, 2019.
Forrás: www.kello.hu
Ezentúl lesz banán – Novellák a rendszerváltásról
1989-ben még nem volt Facebook, nem volt Instagram. Se YouTube, se Google. Telefon csak vezetékes volt, a tévék pedig akkorák voltak, mint ma egy sütő. És még volt köztük fekete-fehér. Az amerikai filmek még hónapos, éves késéssel jutottak el a magyar mozikba, a tévében pedig csak két csatorna volt. És akkor, abban az évben még itt voltak az oroszok, a gyerekek közül sokan még kisdobosok, a nagyobbak pedig úttörők voltak. Abban az évben még csak egy párt volt Magyarországon a Parlamentben, és mindenki tudta, hogy nem érdemes szavazni. Úgysem változik soha semmi. Aztán minden megváltozott. Most, 2019-ben, a rendszerváltás harmincadik évfordulóján felkértünk néhány szerzőt, akik a nyolcvanas-kilencvenes években voltak gyerekek vagy kamaszok, és saját, személyes élményük van ebből az időszakból, meséljenek arról, milyen volt nekik 1989. A kötet szerzői: Bendl Vera, Gerőcs Péter, Gévai Csilla, Győri Hanna, Karafiáth Orsolya, Kiss Judit Ágnes, Kiss Noémi, Laboda Kornél, Lackfi János, Magyari Péter, Mán-Várhegyi Réka, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Szabó Borbála és Vörös István.
Szerkesztette: Kovács Eszter. Budapest: Tilos az Á Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A karácsony fényei
“Maddie McLendon, a népszerű krimiíró a férje elvesztése után a fiával, Cammel és az unokájával egy montanai kisvárosba költözik, hogy ott kezdjenek új életet. Igyekezniük kell, ha még a zord tél beköszönte előtt fel akarják építeni az otthonukat. McLendonék telekszomszédja, a tehetős marhatenyésztő nem nézi jó szemmel a hevenyészetten összeeszkábált ideiglenes tábort. A gazda a felesége halála óta ellenséges és elutasító az emberekkel, arról pedig hallani sem akar, hogy egyetlen lánya pont a semmirekellő Cam McLendonba szeressen bele. Az író és a gazda az elképzelhető legrosszabb szomszédok, és minden erejükkel azon vannak, hogy borsot törjenek a másik orra alá. Egy váratlan tragédia azonban arra készteti őket, hogy újragondolják a viszonyukat. A Mystic Creek-sorozat népszerű szerzője ezúttal egy önálló történettel ajándékozza meg az olvasókat. A karácsony fényeiben két család kap lehetőséget arra, hogy a remény és a szeretet erejével túljussanak a múlt fájdalmain, és nyílt szívvel egy boldogabb jövő felé induljanak.”
Szerző: Catherine Anderson; fordította: Fügedi Tímea. Budapest: General Press Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A kolduslány – Történetek Flo és Rose életéből
“Rose egy kanadai kisváros eldugott mellékutcájában látja meg a napvilágot, majd fél ifjúságát azzal tölti, hogy Flóval, gyakorlatias és ravasz mostohaanyjával küzd, aki saját múltjának meséivel ijesztgeti, és gyakran hangoztatja, milyen veszélyes hely a világ. Rose azonban becsvágyó. Tanulmányi ösztöndíjat nyer, és Torontóba megy, ahol megismerkedik Patrickkel, jövendő férjével. Ő lesz Patrick számára az “alázatos, ám érzéki” kolduslány, aki “bátortalan, fehér lábával” bevonul Patrick életébe, ő pedig, Rose lovagjaként, már attól is boldog, ha csak nézheti és imádhatja. Alice Munro nagyszerű, regényként is olvasható novellafüzérében Rose útját követjük, ahogy egyre távolabb kerül a szegénységtől, és sikeresen felépít magának egy új, saját világot. “
Szerző: Alice Munro; fordította: Lukács Laura. Budapest: Park Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Juliette nagy utazása – A lány, aki olvasott a metrón, és egy új világot fedezett fel
“Juliette, a fiatal párizsi lány élete menetrendszerű. Minden egyes nap ugyanazon a metróvonalon utazik, ugyanabban az időpontban. Egyetlen szenvedélye a körülötte olvasó emberek megfigyelése. Visszatérő utastársai vannak: az idős hölgy, a ritka kiadásokat gyűjtő férfi, a matematika szakos diáklány, a fiatal nő, aki mindig elsírja magát a könyv 247. oldalához érve. Kíváncsian és szeretettel figyeli őket, mintha olvasmányaik, érzelmeik, létezésük sokfélesége az ő monoton, kiszámítható életét is képes lenne kiszínezni. Egy nap azonban Juliette, hirtelen ötlettől vezérelve, nem a megszokott megállóban száll le, és ismeretlen utcákon át igyekszik eljutni a munkahelyére – ez az apró tett pedig elég ahhoz, hogy gyökerestül megváltozzon az élete.”
Szerző: Christine Féret-Fleury; fordította: Bárdos Zsuzsa. Pécs: Alexandra Könyvesház Kft, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A gyanúsított
“Alex tizennyolc éves angol lány, és egy éve gyűjt arra, hogy elutazzon Thaiföldre. Az egzotikus kalandra vele tart a szomszédban lakó lány, Rosie is, akinek titokban egészen más tervei vannak, mint a városnézés, strandolás és dzsungeltúra. Amikor a lányok hetek elteltével sem jelentkeznek, a szüleik már tudják, hogy nagy baj történt, és értesítik a rendőrséget. ***A nyomozást Bob Sparkes felügyelő kezdi meg; alighogy felveszi a szálat a rendőrség, Alex és Rosie holtteste előkerül egy helyi éjszakai klubból. Ezen a ponton kezd foglalkozni az üggyel (a szerző korábbi könyveiből már ismert) oknyomozó újságíró, Kate Waters. Kate különösképpen elkötelezettjévé válik az ügynek, nem kis részben amiatt, mert pár éve az ő fiának is nyoma veszett. Egyre másra derülnek ki az ügy egyre megdöbbentőbb részletei, míg végül Bob és Kate szeme előtt egy merőben szokatlan, szívszorító történet bontakozik ki, amelyben a bűnösök és felelősök egészen mások, mint akikre elsőre gondoltak… A krimi tizennyolc éven felüli olvasók figyelmébe ajánlható. “
Szerző: Fiona Barton; fordította: Tomori Gábor. Budapest: 21. Század Kiadó, 2019.
Forrás: www.kello.hu
A tegnap szigete
“A tegnap szigete afféle megtalált kézirat. Descartes-ból, Galileiből és Spinozából, Marinóból és John Donne-ból, Vermeerből, Arcimboldóból és mindenféle furcsaságokból összegyúrt, mégis szívgyönyörködtetően eredeti olvasmány. Egy barokk ifjúról szól, akit sorsa a spanyolok ostromolta Casale hős várvédőjéből szabadgondolkodó párizsi szerelmessé, majd a Bastille foglyává, Mazarin titkos ügynökévé és végül déltengeri hajótörötté tesz. Végül? Hajótörése nem szokványos: “mióta világ a világ, alighanem egyetlen olyan képviselője vagyok emberi fajunknak, aki egy elhagyatott hajón szenvedett hajótörést” – írja a hajdani ifjú, Roberto de la Grive a lakatlannak tetsző hajón. A lakatlan hajó pedig egy szigettől (az “antipódus-délkör” vonalán túli legendás Salamon-szigettől?) nem messze horgonyoz, és minden földi jóval roskadásig meg van rakva, de ketrecbe zárt trópusi madarakon kívül egy lélek sincs rajta. Valóságos kísértethajó. Jobban mondva… Roberto egyre furább jeleit észleli egy titokzatos Másik nemkülönben titokzatos jelenlétének. Ki lehet az? A gyerekkorától a fantáziájában élő Hasonmás, aki miatt alkalmasint bajba, majd tengerre került? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kap az olvasó. A végső válaszokat azonban mintha a Tegnap szigete kínálná. Át kéne jutni. De hogyan? Roberto nem tud úszni. Vajon sikerül-e? A regényhős gyakorol, gyakorlás közben leveleket ír Szíve Hölgyének, emlékezik, és képzeleg. Végül úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi sorsát. Ajtót nyit a Képtelenség Palotáján. Belép a tulajdon regényébe.”
Szerző: Umberto Eco; fordította: Barna Imre. Budapest: Európa Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Tatabánya az I. világháborúban
A könyv tartalma elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Szerkesztette: B. Stenge Csaba. Tatabánya: Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára, 2019.
Forrás: http://opac.jamk.hu
A kötetben megjelent tanulmányok:
- Macher Péter: Az első 20 esztendő – A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. története a tatabányai bányanyitástól az első világháború végéig, 1896-1918
- Bognár István: Népfelkelő bányász alakulatok Tatabányán a MÁK Rt.nél az első világháborúban
- B. Stenge Csaba: Statárium Tatabányán 1917 májusában
- B. Stenge Csaba: Tatabánya mint hátország – Az elődközségek mindennapjai az első világháborúban
- Somogyi Csilla: Felsőgallai közigazgatási iktatókönyvek első világháborúhoz köthető bejegyzései, 1914-1918
- B. Stenge Csaba: Tatabánya hősi halottai az első világháborúban
