Kiemelt kép: 2019-ben adták át a pekingi Ireading Cultural Space-t. Fotó: Dong Li. Forrás és további képek: Archdaily.
Mesék a pénzről
“Megjelenése óta sok bánat, baj, de öröm és boldogság forrása is a pénz. Akár akarjuk, akár nem, az életünk fontos része, a 21. században pedig, úgy tűnik, mindennél fontosabb. Hogy a pénz áldássá vagy átokká válik-e az életünkben, attól függ, milyen viszonyban vagyunk vele. Ha túlértékeljük a pénz jelentőségét, az boldogtalansághoz és betegséghez vezet. Ha nem törődünk a pénzzel, könnyelműen bánunk vele, akkor szegénységre jutunk. Vajon van-e, és ha igen, mi a helyes hozzáállás ebben a kérdésben? A választ most is a népek meséiben kerestem.” (A szerző ajánlása)
Válogatta: Csóka Judit. Budapest: Corvina Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Ma velem leszel a paradicsomban
“Vigyázz velem, én luandai vagyok” – mondja a tízéves Joao Jorge, a gyarmatról származó fekete fiú, akit nénikéje visz Portugáliába, Lisszabonba, hogy ott nevelje fel. Miért nevezik később, fiatal férfiként “Istenkezének”? És miért kell meghalnia huszonkét évesen? A regény elbeszélője saját gyermekkorát s azzal együtt Portugália és a gyarmatok történelmét kutatja, hogy kiderítse, miért és hogyan gyilkolták meg az unokatestvérét. Vieira W. G. Sebald nyomdokain jár, nem akar távolságot tartani a valóságtól, elbeszélője nyíltan azonosítja magát a szerzővel. Könyvének műfaja a regény, az önvallomás és az esszé metszeteként határozható meg. Életrajzot ír tényekből, emlékfoszlányokból, beszélgetésekből, személyes és történelmi, kultúrtörténeti adatokból. Nyomozásának legfőbb mozgatórugója a kérdés: Van-e szabad akarat, vagy sorsunk lépcsőfokai szükségszerűen vezetnek egy meghatározott vég felé? És egy újabb kérdés, mely az előzőből következik: Az elkerülhetetlen végzet, a sodródás csupán a kitaszítottak sajátja-e, azoké, akiknek semmijük sincs?”
Szerző: Bruno Vieira Amaral; fordította: Lukács Laura. Budapest: Scolar Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Édes Janka – Élet egy szabad kutyával
“Csányi Vilmos etológusprofesszor Bukfenc és Jeromos után végre megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő környezetben, hanem igyekszik azt saját ízlésének megfelelően formálni is. Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, s világítson rá a megfigyeltek mögött rejlő tudományos magyarázatokra.
Szerző: Csányi Vilmos; illusztrálta: Bandy László. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Mátyás király II. – A vaskezű
“A Mátyás király-tetralógia második kötetében megismerkedhetünk Mátyás trónra lépésének körülményeivel, valamint uralkodása első 15 évének legfontosabb eseményeivel. Az ifjú Mátyás, alighogy elfoglalja a trónt, rögtön világossá teszi, hogy sem régenst, sem kormányzót nem tűr maga felett, és egyedül akarja irányítani királyságát. Ezért rögtön meg kell küzdenie azokkal a főurakkal, akik azért segítették hatalomra, mert azt remélték, hogy a fiatal király befolyásolható lesz, s érdekeik szerint mozgathatják. Eközben az országot több irányból is – Frigyes német-római császár, Podjebrád György cseh és Kázmér lengyel király, valamint II. Mohamed szultán részéről – fegyveres támadás fenyegeti, ám Mátyás bebizonyítja, hogy méltó a Hunyadi névre. Briliáns, ám a korban szokatlan diplomáciával igazgatja királyságát, és felépít egy irigyelt erejű zsoldossereget. A hozzá legközelebb állók is lázadásokat szítanak ellene, amelyeket kivételes politikai előrelátással tör le, ám ahol kell, ott kíméletlen erőt mutat. Nyilvánvalóvá válik, hogy emberére talál benne az, aki a magyar koronára áhítozik, vagy – mint a szultán – a kereszténység végleges megsemmisítésére törekszik. A történelmi események bemutatása mellett a kötetben tág teret kap Mátyás magánélete és humanista felfogása, s a korábban megismert szereplők mellett megjelenik a színen a király legnagyobb szerelme, valamint a tőle született törvénytelen gyermek is…”
Szerző: Benkő László. Szeged: Lazi Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Egy kém az iraki háború ellen
“Marcia Mitchell és Thomas Mitchell tényfeltáró, dokumentarista hitelességgel megírt történetének központi alakja, a bátor brit kormányalkalmazott, a titkosszolgálat munkatársa, Katharine Gun. Napjainkban már köztudott, hogy a Közel-Keletet évtizedekre destabilizáló, több tízezer ember értelmetlen halálát követelő, iraki invázió hazugságra épült, hiszen Szaddam Husszeinnek nem voltak tömegpusztító fegyverei. Ezzel a ténnyel az amerikai titkosszolgálat vezetői is tisztában voltak, de tudatosan hazudtak mindenkinek, így végül nem sikerült a háborút megakadályozni. Katharine Gun, a brit kormányzati titkosszolgálat PR részlegén dolgozott fordítóként, és munkája során olyan fontos információk birtokába jutott, amelyek bizonyságot adtak arról a tényről, hogyan manipulálja az angol kormány a közvéleményt, a sajtót és az ENSZ döntéshozóit annak érdekében, hogy háborút indítsanak Irak ellen. … Katherine Gun le akarta leplezni mindezt, és ennek érdekében, 2003-ban számos a miniszterelnökre terhelő dokumentumot szivárogtatott ki.”
Szerző: Marcia és Thomas Mitchell; fordította: Sziebert Ádám. Budapest: Athenaeum Kiadó Kft. 2020.
Forrás: www.kello.hu
A rózsalugas
“Radványi Endre az 1848-49-es szabadságharcot még gyermekfejjel éli meg, és a rá következő, sivár években apa nélkül, az “elveszett nemzedék” tagjaként tengődik a világban. Mikor végre megállapodna Balaton-felvidéki birtokán, és a szerelmet is megtalálná, egy váratlan tragédia hatására újra elveszít mindent, és a hazáját is kénytelen elhagyni. Hátrahagyott szerelme, Anna kétségek közepette és a nyugodt családi élet reményétől megfosztva próbál boldogulni, mígnem egy szerencsés véletlen következtében befolyásos pártfogókra tesz szert a kiegyezés előtti császári udvarban. Endre Amerikában próbál új életet kezdeni. Új barátokra talál, és egy új szerelem lehetősége is felcsillan számára, ám ekkor kitör a polgárháború, Észak és Dél ádáz harca, amiből az Egyesült Államokba csak nemrég érkezett emigránsok, köztük Endre sem maradhatnak ki. Túléli-e Endre a polgárháborút, s elképzelhető-e, hogy Anna és Endre sorsa újra keresztezi egymást?”
Szerző: Fábián Janka. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2018.
Forrás: www.libri.hu
Koratavasz
“2018-ban, függetlenségének 100. évfordulóján, a Nemzeti Felolvasás keretében egész Lengyelország Stefan Żeromski regényét olvasta. Méghozzá rekord számban: 35 ország 2930 helységében, az összes kontinensen, még az Antarktiszon is. Utcán, téren, tengeröbölben, strandon, parkban, motorkerékpáron, buszon, villamoson, iskolában, óvodában, kórházban, múzeumban, börtönben, szociális otthonban, könyvtárban és 142 színházban. Színészek és civilek öltöztek korhű ruhákba, hogy részleteket adjanak elő a Koratavaszból. Főhőse, Cezary a XX. század elején születik Bakuban. Az olajipar révén jómódban élő, gondos szüleinek köszönhetően, akár egy férfi Pandóra, mindennel megajándékoztatott: idegen nyelvet, zenét, táncot, éneket tanul, lovagol, korcsolyázik, motort, biciklit, motorcsónakot vezet, de még aeroplánra és automobilra is futja. Ráadásul minden lánynak és asszonynak megakad rajta a szeme. Amikor azonban a fiatalember a távoli országban magára marad az idegenek közt, halálos veszedelemben, éppen a holtából feltámadt Haza siet a segítségére. Henryk Szaro rendezésében már 1928-ban filmvászonra került, 2001-ben pedig Filip Bajon alkotott belőle 146 perces mozifilmet s egy hat részes tévésorozatot.”
Szerző: Stefan Zeromski; fordította: ifj. Béri Géza. Budapest: Magyar Napló Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Belvárosi növényvilág
“Zsebkönyv méretű növényhatározó: a belvárosban megtalálható növények kalauza. A könyv a belvárosi, mesterségesen kialakított környezetre természetes élőhelyként tekint. Az alapvetés hasonló, mint a város faunájával foglalkozó természetfilmeknél, de míg ott az állatokról, itt a növényekről van szó. Fontos különbség, hogy az állatok véletlenszerűen veszik birtokba a várost, a növények azonban legtöbb esetben szándékosan kerülnek oda. Azaz megjelenik az emberi szándék a mesterséges városi terek természeti környezetté alakítására. A tárgyiasított, hol dísznek, hol szemétnek tekintett növényeket öt élőhelytípus szerinti csoportosításban mutatja be a könyv: dézsafák, vályúvirágok, kandelábervirágok, terasznövények és járdanövények.”
Írta és illusztrálta: Dányádi Sára. Budapest: Corvina Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
