Kiemelt kép: Idén az Archdaily pályázatának egyik kategóriagyőztese ez a kínai könyves ház lett (Chongqing Zhongshuge Bookstore). Kengo Kuma építész tervei alapján készült. Fotó: Feng Shao. Forrás és további képek: Archdaily.
Egy úr Moszkvában
“Egy régen letűnt korszak hőseinek kifinomult, eleven rajza. A humorban bővelkedő, káprázatos szereplőgárdát felvonultató és gyönyörűen megírt jelenetek egész sorát kínáló regény lebilincselő stílusban mesél a gróf erőfeszítésiről, aki arra keresi a választ, mit is jelent értelmes életet élni. A harmincéves gróf, miután a bolsevik népi ítélőszék 1922-ben osztályidegennek bélyegzi és házi őrizetre ítéli, a Metropolba, a Kreml szomszédságában lévő nagyszállóba kerül. A zabolátlan, művelt és szellemes Rosztov egy padlásszobába kényszerül, miközben a szálló falain túl az orosz történelem talán legviharosabb évtizedei zajlanak. A korlátozott lehetőségek azonban az érzelmi feleszmélés sokkal hatalmasabb birodalmába vezetik a grófot. Összebarátkozik a hotel néhány vendégével: az önfejű színésznővel, az éles eszű férfival, aki a rendszer támogatója, a jó kedélyű amerikaival és a temperamentumos séffel. És amikor a sors szeszélye folytán egy fiatal lány élete kerül veszélybe, a grófnak minden tudását latba kell vetnie, hogy olyan jövőt teremtsen a lány számára, amilyet az megérdemel.”
Szerző: Amor Towles; fordította: Molnár Edit. Szeged: Könyvmolyképző Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A birkózó – Istenek zuhanása
“Róma, a II. század utolsó évtizedében. Commodus uralmát egyre többen hasonlítják Néróéhoz, s megalomániájában talán túl is tesz rajta. A magát istennek képzelő császár egyedül a sportra, azon belül is a gladiátorviadalokra koncentrál, nem csoda hát, hogy kegyeit nem az államférfiaknak, hanem az aréna hőseinek osztogatja. Ily módon kerül az udvarába egy fiatal birkózó is, akinek a sors sajátos utat jelölt ki Róma történelmének forgatagában. Ki ő? Honnét jött? Cselekedetei átkot vagy áldást hoznak a birodalomra? Marcellus Mihály e regénye a Commodus trilógia befejező része. A kötet a fiatal császár uralkodásának végét mutatja be, és az azt követő történelmi forgatagot, az írótól megszokott hitelességgel és regényességgel.”
Szerző: Marcellus Mihály. Budapest: Historycum Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Léon és Louise
“1918 nyara, Franciaország, az Atlanti-óceán normandiai partvidéke. A felnőttkoruk küszöbén álló Léon és Louise egymásba szeretnek, de egy légitámadás elszakítja őket egymástól, s kölcsönösen úgy tudják: a másikuk nem élte túl a háborút. Léon megnősül, és Louise is a maga útját járja, mígnem hosszú évek múltán össze nem futnak a párizsi metrón. Szerelmük most sem teljesedhet be: Louise nem akarja elszakítani Léont a családjától, miközben egy újabb háború is közéjük áll, s Léon a németek által megszállt Párizsban, míg Louise Afrikában próbál boldogulni. Capus csodálatos könnyedséggel, derűvel és finom humorral meséli el történetét egy nem mindennapi szerelemről a háborúk sötét évszázadában. A regény lapjairól nemcsak a két főszereplő lép elénk rendkívüli elevenséggel, hanem történetük külső világa: a normandiai táj és a nagyvárosi miliő is. Alex Capus (1961) Normandiában született, jelenleg Svájcban él. A német nyelven író francia-svájci szerző történelmet, filozófiát és antropológiát tanult a Baseli Egyetemen, majd újságírással kereste kenyerét. Első regényét 1997-ben jelentette meg. A Léon és Louise, melyet a Német Könyvdíjra is jelöltek, az első magyarul olvasható regénye. “
Szerző: Alex Capus; fordította: Tatár Sándor. Budapest: Gondolat Kiadói Kör, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A pap – Egy szerelem története
“Számtalan törvény van, melyeket egy lelkész nem szeghet meg. Nem nősülhet meg. Nem hagyhatja magára a gyülekezetét. Nem fordíthat hátat Istennek. Mindig e törvények szerint éltem. Egészen addig, míg ő be nem lépett az életembe. Akkor új szabályokat tanultam. Tyler Anselm Bellnek hívnak. Huszonkilenc éves vagyok. Hat hónappal ezelőtt megszegtem a cölibátusi fogadalmamat, a saját templomom oltárán, és Isten látja a lelkemet, újra megtenném.”
Szerző: Sierra Simone; fordította: Alföldi Zsófia. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Poszt
“A nem túl távoli jövőben járunk, az egykoron hatalmas Oroszhon már csak halovány árnyéka egykori önmagának. A főváros és a fellázadt régiók közötti polgárháborút követően az ország romokban hever, a távkommunikáció és -közlekedés lehetőségei minimálisra szűkültek, a túlélők többsége vonatállomásoknál kiépített erődökben meghúzódva folytat mindennapos küzdelmet a tömegpusztító fegyverek toxikus utóhatásaival. A “Széthullás” után Moszkóviára zsugorodott birodalom keleti határa a Volga mentén húzódik; az immáron hajózhatatlan, mérgező vizű folyó egyetlen megmaradt (és ezáltal kiemelt stratégiai fontossággal bíró) hídját ez egykori jaroszlavli abroncsgyár helyén létesített Poszt vigyázza. Mi lehet vajon a másik oldalon? – pontosan senki sem tudja. … Dmitry Glukhovsky legújabb könyve a Metró-trilógia világát kitágító posztapokaliptikus kalandregény, mely ugyanakkor egy égetően aktuális kérdést is tartogat olvasójának: milyen hosszú távú, talán jóvátehetetlen károkat okoz korunk egyre erősödő pszichológiai hadviselése; az az új, gyilkos erejű propaganda, amely a világ egy részén már elfoglalta az igazi politika helyét?”
Szerző: Dmitry Glukhovsky; fordította: M. Nagy Miklós. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A polgármester úr
“Irodalmunk elfeledett fenegyereke, Tolnai Lajos a boldog békeidőkben írta meg A polgármester úr című regényét. A Marosvásárhelyen csak Dr. Revolver Lajosnak gúnyolt író-lelkész-politikus-szerkesztő erdélyi és fővárosi korszakának határán született meg a mű, ami számos további ellenséget szerzett neki. Hogy miről szól A polgármester úr? Helyi és országos politikáról, választásokról, sajtóról, akadémiáról, kultúrharcról, hódító nőkről, párbajozó férfiakról és a ,,két magyar hazáról”, Magyar- és Erdélyországról. A kortárs olvasó felteszi a kérdést: mi változott az 1880-as évek óta? Kiadásunkat Dávid Gyula irodalomtörténész előszava és személyes Tolnai-története, illetve A szép asszony kocsisa című novella teszi teljessé.”
Szerző: Tolnai Lajos. Budapest: Reakció Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A stáb
“Kait Whittier szereti a munkáját, népszerű rovatának egész rajongótábora van, sokan csak az ő írásai kedvéért veszik meg a Woman’s Life magazint. Felnőtt gyermekeit is imádja, élvezi a ritka alkalmakat, amikor együtt lehet velük. De ötvennégy évesen, két házassággal a háta mögött a szerelemről már végleg lemondott, és most úgy érzi, semmi nem tölti be az űrt az életében, amit messzire költözött és önálló életet kezdett gyermekei hagytak maguk után. Ám egy véletlen találkozás Zack Winter tévéproducerrel alaposan felbolygatja az életét. Zack biztatására Kait elvállalja egy tévésorozat szövegkönyvének megírását, amelyre a saját nagyanyja élettörténete ihlette. A producer annyira el van ragadtatva Kait munkájától, hogy elhatározza: ez a tévésorozat lesz a következő nagy költségvetésű projektje. Így aztán Kait egyik napról a másikra egy profi tévéstáb nyüzsgő és színes világában találja magát. Elbűvölő emberekkel találkozik, új barátokat szerez, féltve őrzött titkokba avatják be. Egy számára eddig teljesen ismeretlen területen fedezi fel a tehetségét, és miközben egyre magabiztosabban mozog az új terepen, a stáb szinte észrevétlenül a második családjává válik”
Szerző: Danielle Steel; fordította: F. Nagy Piroska. Budapest: Maecenas Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Szent sötétség – A Gulag utolsó napjai
“Életem legjobb évei voltak” – írja a szerző félig-meddig komolyan, mivel egyrészt fiatal volt, másrészt a KGB buzgalma folytán remek társaságba keveredett: ebben az utolsó Gulag-érában, a glasznoszty és a peresztrojka idején kivételes emberek, művészek, értelmiségiek gyűjtőhelye volt a munkatábor. A foglyok büntetésképpen kesztyűt varrtak normában, szabad idejükben pedig holt nyelveket tanultak egymástól, a valódi kommunizmus lehetőségét vagy lehetetlenségét latolgatták, gitároztak, énekeltek, könyveket rendeltek postán, költészeti estet rendeztek, és a kollektív éhezés közepette szókratészi dialógusokat folytattak – többek közt a világ legjobb ételeiről. A Szent sötétség egy korszak derűs nekrológja. Számvetés. Megírásának ötlete egy kórházi ágyon született, a sötétség és a fény megvilágosító határmezsgyéjén. A szerző lágerbeli sorstársainak állít benne emléket, kinek-kinek komolyan, érzelmesen vagy szórakoztatóan, fanyar humorral, hiszen ezekbe az elit körökbe bekerült egy-egy másféleképpen színes egyéniség is, afféle falu bolondja, vagy a politikában olyannyira járatlan személy, aki az emberi jogokat és a demokráciát nagyjából a homoszexualitással azonosította.
Levan Berdzenisvili (1953) grúz író, politikus, akadémikus az illegális Grúz Köztársasági Párt alapító tagja (1978), a Tbiliszi Nemzeti Parlamenti Könyvtár igazgatója (1998-2004), parlamenti képviselő (2012-2016). Klasszika-filológusként végzett Tbilisziben. Arisztophanész műveiből doktorált, az összes komédiáját lefordította grúzra. Három évig (1984-1987) politikai fogolyként ült a Gulagon szovjetellenes propagandatevékenység vádjával. “
Szerző: Levan Berdzenisvili; fordította: Bazsó Márton. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
