Kiemelt kép: Livraria da Vila. Erről a brazil könyvtárról már ajánlottunk fotókat – ez egy újabb sorozat. Fotós: Nelson Kon. Forrás és további képek: Archdaily.
A könyveket válogatta: Pap Zsuzsanna
A varázsló felemeli ceruzáját – Sajdik Ferenc karikatúrái
“Sajdik Ferenc fiatal művész. Hiába lépte át (bőven) a nyolcadik x-et. Mert lehet-e más, mint fiatal az, aki ilyen gyermeki ártatlansággal nézi a világot, ekkora jóindulattal szemlél embert és állatot, csetlő-botló mindnyájunkat? Akinek elméje egy egyre jobban megőrülő világ nemkülönben őrült jelenségei közepette ilyen sziporkázó bukfenceket vet? Gyermeki tisztasága mögött persze ott van a művész élesen, hibátlanul látó szeme s a jó ember – ez sem éppen ,,trendi” jelenség ma – bölcs derűje is. Akinek ars poeticáját így is meg lehetne fogalmazni: Sajdik mosolygó rajzain az ember, a világ nem olyan, amilyen, hanem amilyen lehetne. Holott ő pontosan tudja, hogy olyan, amilyen.”
Szerkesztette: Kernács Gabriella; Illusztráció: Sajdik Ferenc. Gencsapáti: Szülőföld Kiadó, 2018.
Forrás: www.libri.hu
10 perc 38 másodperc
“Elif Shafak legújabb regénye a modern Isztambul számkivetettjeit: prostituáltakat, transzvesztitákat, menekülteket, a családon belüli erőszak elől megszökő, napjaikat a becsületgyilkosságtól rettegve élő nőket mutatja be. Ám ebben a sötét, kegyetlen világban, melyben sem együttérzés, sem segítség nem adatik azoknak, akik nem törődnek bele isten, a sors vagy a hatalommal bíró férfiak rendelésébe, mégis van valami remény. A barátság és a szerelem, ha meg nem is váltja a szenvedésekből, de megajándékozza őket azzal a méltósággal és örömmel, ami az életet élhetővé, az embert emberré teszi.”
Szerző: Elif Shafak; fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta. Budapest: Európa Kiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Mátyás király III. A legyőzhetetlen
“A Mátyás-tetralógia harmadik kötetéből kiviláglik Mátyás kivételes, és a korszellemhez viszonyítva merőben szokatlan diplomáciája. Hadjáratok, háborúk követik egymást, s Mátyás mindenből győztesen kerül ki. Közben intrikák és árulások történnek a király közvetlen környezetében, s a trónutódlás kérdése is egyre nagyobb gondot jelent számára.”
Szerző: Benkő László. Szeged: Lazi Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Éjszakai műszak
“Reneé Ballard szó szerint a hollywoodi éjszakában dolgozik. A Los Angeles-i rendőrség éjszakai műszakjának tagjaként többnyire ő ér először a legbrutálisabb bűncselekmények helyszíneire – hogy aztán az összes ügyet átadja a dicsőséget végül learató nappalos kollégáknak. E hálátlan beosztás nem más, mint büntetés, miután a fiatal nyomozónő néhány évvel ezelőtt szexuális zaklatásért tett panaszt az egyik felettese ellen, és ígéretes karrierje ezzel derékba tört. Egy éjjel azonban, miután először egy parkolóban agyonvert prostituálthoz, majd egy éjszakai klubban lezajló mészárlás ártatlan áldozatához hívják, elege lesz, és társa kérése és a felsőbb utasítások ellenére önhatalmúlag folytatja a nyomozást. Ballard ekkor még nem tudja, hogy kutakodása milyen mélyre viszi majd városa fekete szívébe, a rendőrségi titkokba és a saját múltjába. Michael Connelly, napjaink egyik legjobb krimiszerzője, Harry Bosch megalkotója újabb remekbe szabott történettel és felejthetetlen karakterrel tér vissza!”
Szerző: Michael Connelly; fordította: Tavasz Marianna. Pécs: Alexandra Könyvesház Kft, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Nappali ház, éjjeli ház
“Nowa Ruda (német nevén Neurode) sziléziai kisváros a csehlengyel határon, a háború előtt Németországhoz tartozott. Az ideköltöző narrátor, rejtélyes szomszédjával, a parókakészítő Martával folytatott beszélgetései nyomán, kisebb-nagyobb történetekből férceli össze az őt körülvevő valóság patchworkjét. Az emlékek és álmok különböző korokból származnak az idők kezdetétől a középkoron és a 18. századon át a jelenig. Az emberi élet állandó változása és a változatlan tér és természet, a történelem és a mítoszok, apokrifok világa, az egyén emlékei és a kollektív tudattalan archetípusai együtt alkotják az örök hely végtelen valóságát.”
Szerző: Olga Tokarczuk; fordította: Körner Gábor. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2015.
Forrás: www.libri.hu
A könyvklub
“Egy eleve kudarcra ítélt munkahelyi szerelem vége után Lucy Shaw felejteni akar: elhatározza, hogy új életet kezd. Egy, a nyüzsgő Londontól távol eső cotswoldi faluba költözik. Hamarosan korban hozzáillő barátokra talál, és reméli, hogy művészi ambícióit is megvalósíthatja. Azonban a múltja utoléri új szomszédja, Alice személyében. Az álságos fiatal nő javaslatára könyvklub keretében hetente megidézik régmúlt korok vitatott erkölcsű hősnőit, amivel Alice-nek sikerül egymás ellen fordítania a jó barátokat és kegyetlen bosszút állnia korábbi képzelt sérelméért. Ezután már semmi sem az, aminek látszott. Se idilli béke, se barátság, csak rejtélyek és torokszorító félelem..”
Szerző: C. J. Cooper; fordította: Sinka Erika. Budapest: I.P.C Könyvek Kft, 2019.
Forrás: www.libri.hu
A Rosie-következmény – Észszerű gyereknevelés
“Don Tillmanre és Rosie Jarmanre életük legnagyobb kihívása vár. Tízéves fiuknak, Hudsonnek, gondjai vannak az iskolában: társasági helyzetekben suta, és sehogy sem tud beilleszkedni. Don egy emberöltő óta próbálkozik a beilleszkedéssel – ki lenne hát nála alkalmasabb arra, hogy megtanítsa Hudsonnek a nélkülözhetetlen ismereteket? Mindeközben Donnak számos egyéb zavaró eseménnyel is meg kell birkóznia: a Genetikaórai Bűntettel, Rosie munkahelyi gondjaival, és hogy elidegenedett a legjobb barátjától, Gene-től… Na meg ott van még a világ legjobb bárjának a megnyitása is. Mulatságos és gondolatébresztő mű, briliáns szereposztással. A Rosie-következmény az imádott nemzetközi bestseller, a Don Tillman trilógia diadalmas záródarabja.”
Szerző: Simsion Graeme; fordította: Sziklai István. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2019.
Forrás: www.libri.hu
Építőművészek a historizmustól a modernizmusig
“A magyar építészet nagy korszaka a 19. század és a 20. század első évtizedei. A magyar építészet a 19. században a közép-európai kultúrába szervesen beilleszkedett, a századfordulón pedig próbálta megtalálni saját hangját. E folyamat két kiemelkedő egyénisége volt Ybl Miklós és Lechner Ödön. De a nagy nevek mögött ott állt az építészek népes derékhada, Freund Vilmos, Schweiger Gyula, Hültl Dezső és mások. Az ő személyükre és munkásságukra kevesebb figyelem irányult – néhányukról már született valamilyen feldolgozás, a többségükről még nem. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének hallgatói tanáruk vezetésével évek óta szisztematikusan foglalkoznak a szóban forgó korszak építészetének kutatásával. A jelen kötet a kiadó 2015-ben kiadott Építőművészek Ybl és Lechner korában c. könyv folytatásának tekinthető.”
Szerkesztette: Rozsnyai József. Budapest: Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, 2018.
Forrás: www.libri.hu
