Az ajánlót írta: Ligeti Nikolett. Szerző: Delia Owens; fordította: Csonka Ágnes. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2019.
„Én sosem gyűlöltem az embereket. Ők gyűlöltek engem. Ők nevettek ki engem. Ők hagytak el engem. Ők zaklattak engem. Ők támadtak meg engem. És igen, megtanultam nélkülük élni. Nélküled. A mama nélkül. Mindenki nélkül.”
„Ahol a folyami rákok énekelnek” című könyv, Delia Owens zoológus első regénye. A kötetet harminckilenc nyelvre fordították le, s hosszú ideig vezette a New York Times, valamint az Amazon sikerlistáját is. Néhány hónap alatt több mint kétmillió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon pedig beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet készít a történetből.
A cselekmény két szálon fut, ahol a jelen, egy elkövetett gyilkosság utáni nyomozás, Kya története pedig a múlt, mely Észak-Karolina egy ritkán lakott mocsaras partvidékén, egy lápvidéki viskóban zajlik. Egy napon Kya anyja összepakolja a bőröndjeit és távozik, magára hagyva négy gyermekét és alkoholista, agresszív férjét. A gyerekek közül a három idősebb szintén szépen lassan elszivárog, elhagyják a családi poklot, csak a hatéves Kya marad, akinek meg kell tanulni egyedül életben maradni. Amikor apja sem jön többé haza, kénytelen ellátni önmagát, magányosan boldogulni a lápon, tanulni az életet, minden segítség nélkül. Az élet rögös útján egyedül és küszködve tartja el magát számtalan nehézség árán, közben pedig teljesen elszigetelődik a környékbeliektől. Kegyetlen, mégis szép élete van, ami egyedülállóan megedzi a lelkét is. A természet gyermeke, társai, barátai a sirályok, ludak és a tenger. Csak néhány emberrel érintkezik, az első szerelem azonban felforgatja az életét: bátyja régi barátja, Tate megtanítja olvasni, és együtt fedezik fel a természet és a költészet szépségét. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt.
A másik szál 1969-ben indul egy gyilkossággal: két fiú, a helyi „élet császárára” Chase Andrews holttestére bukkan a mocsárban. Úgy tűnik, a férfi kizuhant a tűztoronyból, azonban semmi nyom nem maradt utána, és elképzelhető, hogy valaki egy gyilkosságot próbált meg álcázni. A gyanú a mocsárban magányosan élő Lápi Lányra, Kyára terelődik, akinek a közösség előítéleteivel szemben kevés esélye van. A két szál végül összeér, és ahogy a múltat elbeszélő fejezetek időben közelítenek a jelenhez, érdekes háttér bontakozik ki.
Nem a gyilkosság a domináns esemény a történetben, sokkal inkább tekinthető az egész egy lélektani vagy női sors-regénynek, ahol egy gyilkosság is történik, de a hangsúly nem a nyomozás folyamatán, sokkal inkább az emberi természet működésén és a társadalmi előítéleteken van.
