Az ajánlót írta: Ligeti Nikolett. A könyvet írta: Emma Donoghue; fordította: Csonka Ágnes. Pécs, Alexandra Kiadó, 2012.
Emma Donoghue (a „Szoba” című bestseller könyv szerzője) „A cafka” című könyve Ferro-Grumley díjjal kitűntetett, az Irish Times Ír Irodalmi Díjának döntőse, a Barnes & Noble felfedezettje. A The New York Times magazin szerint “Az év kiemelkedő könyve”. A könyvvel kapcsolatban érdemes tudni, hogy nem egy vidám, kellemes lányregényt kap az olvasó, hanem egy megrázó, izgalmas és érdekes történetet egy fiatal lány megalázkodással, megaláztatással és erőszakkal terhes sorsáról, mely egyben a cafkaság lélekrajza is. A könyv érdekessége, hogy a főszereplő, Mary Saunders létező személy volt, a XVIII. század egyik hírhedt alakjaként vonult be a történelembe, aki alig 16 évesen bitófán végezte. Emma Donoghue róla mintázta főhősét. A történet maga kitaláció, csak a könyv befejezése egyezik meg a valósággal.
A történet 1760-ban játszódik, melyben Donoghue naturalistán és drasztikusan festi le a XVIII. századi Anglia életét, a modern nagyváros London mindennapjait, és az unalmas, vidéki kisvárosi létet. Kendőzetlen, nyers ábrázolásokkal, sok mocsokkal (szó szerint és átvitt értelemben), fájdalommal, találkozunk. Nyelvezete kimért és hajszálpontos, az írónő tárgyilagosan, realistán írja le a főhős tapasztalatait.
A főszereplő, a tizennégy éves Mary Saunders egy 18. századi londoni szegény családban cseperedik, éli a szűkölködők vigasztalan életét, és annak ellenére, hogy minden garast a fogukhoz kell verni, az erény nagy kincs. Mary rettenetesen sóvárog egy jobb élet és az azzal járó pompa után. Egy napon, egy prostituálton látott vörös szalag olyannyira megigézi, hogy úgy érzi, bármit képes lenne megadni, csak hogy ő is birtokolhasson egyet. De mégis milyen áron? Semmije sincs, csak a teste, de azt gondolja, megéri, ezért áruba bocsátja érte egyetlen vagyonát. Az esetnek persze következményei lesznek, ennél fogva a család kitagadja őt. Marynek csak egyetlen menekülési útvonala van, a szajhaság, így prostituáltként London nyomorúságos negyedébe kerül. És bármennyire úgy tűnik, hogy megkedvelte ezt az életformát, az élet mégis úgy hozza, hogy elégedetlen sorsával, többre vágyik, ráadásul a fenyegető körülmények sem úgy alakulnak, hogy maradhatna. Így vidékre utazik, ahol szolgálólányként helyezkedik el, próbál tisztességes, normális életet élni egy kedves család gondoskodó oltalma alatt. Hatalmas szerencséje ellenére hiúsága, többre vágyása azonban itt sem hagyja nyugodni, úgy néz ki, ismét a veszte felé rohan.
„Te nem bírtál megelégedni a sorsoddal úgy, ahogy mindenki más ezen a földön, igaz-e? Hiába igyekeztelek tisztességesen felnevelni, hiába volt a sok munka, te eladtad magad, a világ legaljasabb mesterségét választottad. Egy szalagért! – Olyan megvetően köpte a szót, mintha egy bűn neve volna. – Egy ilyen olcsó, piszkos kis fényűzésért! Hát ennyit érsz te? Ez a te árad?”
