Anyós lettem Japánban – hétköznapok a Felkelő Nap országában
Szélvész kisasszony – ezt a nevet kapta kollégáitól Bayer Ilona, a rendszerváltás TV Híradójának egyetlen női műsorvezetője. Okkal és joggal: a mindig hatezres fordulaton pörgő újságíró bármikor képes volt – és mind a mai napig az – egyszerre öt dologgal foglalkozni, vágni, alámondani, aláfestő zenét keresni, telefonálni, szervezni, ha kell, veszekedni – mindeközben létezni, gyerekeket nevelni, mindenkin segíteni, korlátozhatatlan életéhségét, végtelen kíváncsiságát minduntalan kielégíteni.
Aztán egy Japánban történt forgatás, melyre középső gyermeke, Petra (akkor még) kislánya is elkísérte, megfordította mindkettejük életét: Petra – immár felnőttként – Japánban találta meg élete párját, ő pedig 10 ezer kilométer távolságból lett anyós és nagymama. A szerző nem véletlenül tekinti e könyvet élete egyik legfontosabb munkájának. Az Anyós lettem Japánban pontosan olyan, mint Bayer Ilona maga: sokszínű, közléseiben egyszerre személyes és általános érvényű, gyermekien kíváncsi és felnőtten igényes, megértő, sokszor boldog, sokszor szomorú, mindig továbbgondolásra késztető – és végtelenül szerethető.
Szerző: Bayer Ilona. [Gyulakeszi] : Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány, cop. 2019
Forrás: moly.hu
Extra dry – opera buffa
A boldog békeidők utolsó pillanatai 2019 őszén. Egy kínai denevérben élő halálos vírus unalmában már azon tűnődik, mi lenne, ha elköltözne. Mondjuk, egy emberbe. Mindeközben Budapesten Aladár és Erika válnak. Lányuknak, Lizának van egy képzeletbeli barátja: Bingó, a vérnyúl. A Mikulásnak nyoma vész… Kuli, a temetőcsősz úgy tesz, mintha kettőig se tudna számolni, de mindez csak álca! A vadász megmenti Piroskát és a nagymamát a farkastól, de később szíven döfik. Emánuel egy durva szexuális együttlét során elveszti a fejét. De szó szerint. És közben Ignác papa (Erika apja, Aladár apósa), a nyugalmazott gimnáziumi igazgatóhelyettes már hegyezi a… és nem a fülét! Két hét Magyarországon (+ Székelyföld, Nápoly és Párizs). Cserna-Szabó András új regényében, fekete komédiájában a múlt is fel-felbukkan: nyilasterror és Kádár-korszak, az ötvenes évek csengőfrásza és középkori török kínzási módszerek. Vidáman folyik a pezsgő, az ondó és a vér!
Szerző: Cserna-Szabó András. [Budapest] : Helikon, 2020
Forrás: libri.hu
Hanyatlás – Az elfeledettek városa 1.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az Elfeledettek Városa. Város a városban, mely New York sötét acél- és üvegépületei közt rejtőzik. Kitölti az egyenes falak közötti hézagokat. Itt élünk mi, akik száz éve átvészeltük az utolsó háborút Európában.
Gyermekkorunk meséi velünk élnek – ám nem puszta emlékképekként, hanem a szó legszorosabb értelmében. Álca mögé bújva ott járkálnak az általuk Valóknak nevezett emberek között, igyekeznek beilleszkedni ebbe a világba, ahol a béke érdekében immár tilos a varázslat.
Csakhogy ez az ingatag, sok lemondást megkövetelő rendszer is veszélybe kerül, amikor egy brutális gyilkosság felforgatja az Elfeledettek életét. Az áldozat az egykori hercegnőből sztriptíztáncosnővé alacsonyult Csipkerózsika, akit többé semmiféle királyfi csókja nem ébreszthet fel, ugyanis egy mágikus fegyver által küldték örök álomba.
Csizmás, a Kormányzat rendfenntartója ered a gyilkos nyomába, aki szörnyű tettével az Elfeledettek közösségének egyik legfontosabb szabályát is megszegte. A nyomozás során egyre több jel utal arra, hogy egy sötét összeesküvés áll az eset hátterében, mely az egész rendszert felboríthatja, és egyetlen Elfeledett, de még a Valók sem érezhetik magukat biztonságban.
Mert a mesék gyakran kegyetlen történetekből születnek…
Szerző: Keiran Rowley. [Hajdúböszörmény] : Főnix Astra, cop. 2020
Forrás: moly.hu
Hölgyeim és uraim – ismeretlen írások, 1927-1938
Kritikusai szemére vetették, hogy soha nem írta meg a “nagyregényt”, hogy zsenialitását apró tárcákba, krokikba, karcolatokba, humoreszkekbe öntötte, hogy az újságírói műfajok művelését tekintette elsődlegesnek, pedig nem is vallotta magát zsurnalisztának: “Nyílt kártyákkal játszom. Nem vagyok újságíró. Hogy mi vagyok hát? Minden egyéb. Orvos, mérnök, kereskedő, termelő, fogyasztó. Te vagyok, nyájas Olvasó. Tudod, mi vagyok? Egyszerű újságolvasó vagyok. Egy közületek, hölgyeim és uraim.” Mi lehetett ennek az oka? Nem volt gazdag mecénása, nem kapott külső támogatást, hogy szert tehessen egy kis “független nyugalomra”? Hogy írásba foglalhassa korának, a 20. század első harmadának külső és belső történéseit a teljesség igényével? Hogy a modern regény írói célját, a totalitás egységét megteremtse? Karinthynak különös tehetsége volt arra is, hogy felfedezze a hétköznapi csodákat. Hogy meglássa az apró történések fantasztikumát, s hogy lerántsa a leplet a bulvárszenzációkról, hogy megcáfolja a “Szent Rotáció” szemfényvesztéseit. Elszánt harcot folytat a zsurnalisztikai közhelyekkel, s elhatározza az új Enciklopédia megszerkesztését, amely a fogalmakat a maguk eredeti kontextusába helyezi. Zseniálisan megérezte, hogy minden dolgot az ellentétén keresztül lehet igazán megérteni. Ő maga paradoxonnak nevezte kedvelt kifejező módszerét. Ez adja meg humorának utánozhatatlanságát is: nem agyonkoptatott karakterekkel dolgozik, nem Göre Gáborok és Hacsekek szerepelnek az írásaiban, hanem hús-vér figurák, akik kiállják az idők próbáját. A szituáció különössége sugárzik róluk, olyan fordulatokra bukkanunk, amik velünk is megtörténtek és megtörténhetnek. Ezért (is) érezzük élőnek és aktuálisnak ezeket a rövidke írásokat, miközben kortársai nagyregényei eltűntek a kor süllyesztőjében.
Szerző: Karinthy Frigyes. [Budapest] : Szépmíves, 2020
Forrás: libri.hu
Kéve és kereszt – kritikai rajzok
Monostori Imre 75 éves!
Manapság nincsen, vagy alig van igazi, értő kritika. Hiányzik az irodalmi életből is, mivel szükség van arra, hogy orientálják az olvasót, hogy mi értékes, mi kevésbé az. Persze a posztmodern irodalomtörténet-írás erre nem vállalkozik, úgyhogy híján vagyunk eligazító kritikának. És híján vagyunk az emlékezéssel is: elfelejtünk mindenkit (majdnem mindenkit), aki meghalt, mert nincs, aki figyelmeztessen minket, nincs, aki emlékeztessen minket.
Monostori Imre, aki 2020-ban tölti be 75 (!!) esztendejét, könyvtárigazgatói (és Új Forrás főszerkesztői) székéből visszavonulva nem ment “nyugdíjba”, dolgozik. Elsősorban természetesen a Németh László-i életművel foglalkozik (több könyv és számtalan cikk után) még mindig, hiszen most is bevonja több írásába.
A kötet az utóbbi években készült írásaiból válogat: erősen közéleti indíttatású, hiszen több foglalkozik a magyar forradalommal, illetve a közélettel.
Monostori Imre felkészült irodalmár, okos és jó “filosz”, bízhatunk az idézeteiben, az utalásaiban, mert nem téved.
Az NKA támogatásával.
Szerző: Monostori Imre. [Budapest] : Nap K., 2020
Forrás: libri.hu
Növénytársítások a biokertben – vegyeskultúrák a kolostorkertek mintájára
A fuldai kolostorkertet több évtizede művelik a vegyeskultúra elvei alapján. Előfordul, hogy a virágok közül alig látszik ki a zöldség, de az apácák erre csak legyintenek, hiszen semmi sincs véletlenül. A virágok nemcsak azért vannak az ágyásban, hogy szemet gyönyörködtessenek, hanem pozitívan hatnak a szomszédos növényekre is.
A könyvben a fuldai Christa Weinrich nővér kolostorkerti tapasztalatai mellett a másik szerző, Jutta Langheineken jóvoltából néhány civil biokertész vegyeskultúrás kertjét is megismerhetjük. Minden fontos információt megtudunk arról,
– mely növények támogatják, és melyek gátolják egymás fejlődését, ha egymás mellé vagy után ültetjük őket;
– mit tegyünk, hogy kertünk talaja egészséges maradjon, és elősegítsük a természetes körforgást;
– mekkora ágyások a megfelelők a zöldségtermesztéshez.
A könyvben bemutatott összes növénytársítás kipróbált és jól bevált, a részletes ábrákkal szemléltetett ágyásbeosztásokat pedig a kezdő kertészek is könnyen tudják követni.
Szerző: Jutta Langheineken és Christa Weinrich. Budapest : Cser K., 2020
Forrás: moly.hu
Quichotte
Cervantes klasszikus regényének ihletésére Sam DuChamp, a középszerű kémregényíró megalkotja Quichotte-ot, a nemes gondolatokkal eltelt, fellegekben járó volt gyógyszerügynököt, aki életét leginkább a tévéműsorok világában éli. Az ő Dulcineája egy elragadó tévésztár lesz, s hogy méltóvá váljék a szerelmére, Quichotte – képzelt fiával, Sanchóval együtt – pikareszk lovagi útra indul egy olyan világban, ahol addig sosem látott új veszélyek leselkednek az emberre, ahol minden lehetségesnek látszik, és ahol maga az anyag és az idő mintha foszladozni kezdene.
A Quichotte egyszerre fergetegesen szórakoztató és keserűen elgondolkodtató utazás a szürreális realizmussal ábrázolt Amerikában és a mai ember végpusztulástól rettegő tudatában – s mindemellett szép szerelmes regény, melynek narrátora a saját közelgő halálával is szembenéz, és úgy keresi a menekülést, mint az emberiség: azzal az őrült reménnyel, hogy egy párhuzamos földön talán tovább élhet. Csak valahogy át kell jutni oda.
Salman Rushdie-nak a Quichotte a tizennegyedik regénye – és kétségkívül a remekművei közé fogjuk sorolni az életműben.
Szerző: Salman Rushdie. [Budapest] : Helikon, 2020
Forrás: libri.hu
Trianon noir
Ősi János a Lovagkirály-trilógiával (A Lovagkirály keresztje; Kard és kódex; A Lovagkirály öröksége) többször is megfordult a történelmi regények toplistáinak élén. Az Aranyménes a második világháború világába repített vissza, A hágó az első világháborút idézte meg fordulatos történelmi eseményeken és megrázó személyes sorsokon keresztül. Az olvasó kezében tartott Trianon Noir a „Nagy Háborút” lezáró béketárgyalások helyszínére kalauzol, ahol Ojtozy Zsigmond, a magyar kereskedelmi ügyintéző gyanúsított lesz egy gyilkossági ügyben. Hazatérve hasonló vád elé kell állnia: itt azonban az áldozat már a saját hazája, a vádló pedig egy méltóságában megtiport társadalom. A szerző bravúrosan fűzi az 1920-as események közé az azokhoz szorosan kapcsolódó előzményeket: Ojtozy édesanyjának, Fruzsinak viszontagságos életét, a kiegyezés korrupt politikai viszonyait, illetve a Máramarosban élő ruszin és magyar nép feszültségeit, melyekre 1920. június 4-én adott brutális választ a nagyhatalmi politika.
“Natali ezen az utolsó tavaszi éjszakán bevallotta magának – ha nem is mondta ki még gondolatban sem –, hogy szerelmes Miloszlavba. Ám ettől olyan kétségbeesés uralkodott el rajta, mintha egy gyógyíthatatlan betegségnek ébredt volna tudatára.
– Nem! Ez nem lehet! Ennek véget kell vetni – csapott az asztalra olyan erővel, hogy felborult a gyertyacsonk, szétömlött a forró viasz, és a gyerekek riadtan forgolódni kezdtek az ágyban.”
***
“A szerb elhallgatott, aztán felvett magára valamiféle pózt, amit Zsigmond először nem ismert fel. Rájött, hogy ez a győztesek póza: egyenes derék, felemelt fej, magabiztosság. És annak a biztos tudata, hogy a győztesnek mindig igaza van.
– Tudja, Ojtozy úr, ez a makacs magány nemcsak a maga baja, hanem az egész magyar népé. Mindig ragaszkodtak ahhoz, hogy maguk társtalanok, rokontalanok itt Európában. Egyedül vannak. Nem tudom, miféle örömüket lelték ebben. De most megkapták, amit akartak. Most aztán egyedül vannak a Kárpát-medencében. Minden szomszédjuk az ellenségük. Mindenki ferde szemmel néz magukra. Ez az igazi magány.
– Trianoni magány – mondta Ojtozy anélkül, hogy elfordult volna a vonatablaktól.
– Trianoni magány – ismételte el a szerb, és nem tudta megállni, hogy el ne mosolyodjon.”
Szerző: Ősi János. [Göd] : Rézbong K., cop. 2020
Forrás: moly.hu
Vírus után a világ
Soha ehhez hasonló könyv nem jelent meg – nem csak Magyarországon, hanem sehol a világon. És nem is fog. Nem csak azért, mert talán megszabadulunk a járványtól, esetleg annak következményeitől, hanem mert ilyen hitelesen és felelősséggel gondolkodó szerzői gárda nem hozható még egyszer össze egy kötetben. A legkiválóbb magyar gondolkodók sokasága keresi napjaink nehéz kérdéseire a választ gazdasági, politikai, történeti elemzéseken keresztül, vagy éppen személyes tapasztalatuk alapján kifejezve reményeiket, aggodalmaikat. A 44 szerző között olvashatjuk történészek, politológusok, filozófusok, közgazdászok, írók elgondolkodtató történelmi visszatekintéseit, elemzéseit, vízióit. A szerzők között találjuk többek között Romsics Ignácot, Spiró Györgyöt, Csepeli Györgyöt, Bod Péter Ákost, Háy Jánost, Péterfy Gergelyt, Gábor Györgyöt, Bálint gazdát, Lengyel Lászlót, Várszegi Asztrikot, Ferge Zsuzsát, Vámos Miklóst, Markó Bélát, Tompa Andreát, Végel Lászlót, Ungváry Rudolfot, Lányi Andrást. Milyen világ vár ránk a koronavírus-járvány után? Milyen gazdasági, politikai és társadalmi változásokat idéz elő a járvány? Hogyan befolyásolja személyes életünket és kapcsolatainkat a bezártság, az egymástól való kényszerű távolságtartás? Hogy jutottunk ide? És mit tehetünk, hogy csökkentsük egy hasonló világjárvány kialakulásának lehetőségét? Az írásaikból összeállított kötet segít az olvasónak fogódzót találni egy olyan időben, amikor kérdésessé válik és megváltozik mindaz, amihez hozzászoktunk. Fogódzót ahhoz, hogy képet alkothassunk arról, milyen lehet a világ a vírus után, és milyen világot szeretnénk magunknak és az elkövetkező nemzedékeknek.
Szerk.: Kőrössi P. József és Zámbó Kristóf. Budapest : Noran Libro, 2020
Forrás: libri.hu
