Telefon

+36 34 513-677 és 513-680

Email

jamk@jamk.hu

Járvány ihlette könyvek – könyvajánló #1

Zhao Ling

14 játékos nap a nagypapával vírus idején

„Oly korban éltem én a földön…” jutottak eszembe Radnóti Miklós Töredék című versének kezdő szavai, amikor kezembe került Zhao Ling mesekönyve. Mivel egy tinilány anyukájaként már nem igazán követem a kicsiknek szánt gyermekirodalmi kínálatot a könyvesboltok polcain, meglepődve vettem észre, hogy a járványhelyzet erre a területre is hatással volt. Hiszen a könyv a Ventus Libro Kiadónál a Vírusmesék című sorozatban jelent meg.

Mert oly korban élek én a földön – íme, az asszociáció -, amikor szükség van arra, hogy a gyerekek számára is feldolgozhatóvá váljék a betegséggel, a vírussal szembeni kollektív harc. Segíteni kell a családokat megfelelő gyermekirodalommal, ami feloldja a félelmet és a szorongást, a létbizonytalansággal, a hozzátartozó elvesztésével együtt járó fájdalmat, ami a világjárvány miatt átalakuló új hétköznapokat elfogadhatóvá teszi.

A 14 játékos nap nagypapával vírus idején című történet nem köntörfalaz. Mai mese, melyben az igazi hősök: anya, apa, a kislány és a nagypapa. Nem jelenik meg a nevük, hiszen bármelyikünk családjában játszódhatna a történet, így még inkább segíti a kisgyermekek számára a befogadását. Éppen annyi könny, annyi szorongás, annyi megmagyarázásra váró helyzet van benne, amennyivel egy átlagos gyerek napjainkban találkozhat. A kerettörténet szerint apa orvos, anya pedig nővér, akik a kórházban a vírus legyőzésén fáradoznak. Két hétre el kell szakadniuk a családjuktól, mert ezt kívánja meg tőlük a hivatásuk. Otthon marad nagypapájával a kislány, és együtt várják haza a szülőket. Hogyan lehet megtölteni tartalommal a várakozás napjait? Hát játékkal! Méghozzá szerepjátékkal. A játék nemcsak felvidít, hanem segít feloldani a feszültséget. Ahogy a nagyapával való beszélgetés is. Amikor a kisgyerek választ akar kapni azokra a kérdésekre, hogy miért jelennek meg a lakóházak előtt a lakossági tesztelés céljából felállított sátrak? Kik azok a sárga védőruhás emberek, aki szalagot húznak a ház köré? Amikor anya bejelentkezik végre a telefon kijelzőjén, miért csak a szeme látszik ki a maszkja és az overallja kapucnija alól? A történet értékét számomra éppen az adja, hogy ezeket a nehéz helyzeteket nem drámai hangon, hanem a legőszintébben jeleníti meg. Ahogy azt sem próbálja elhitetni a gyerekolvasóval, hogy csak a kicsik sírnak. Nem, elkeseredhet nagypapa is, de együtt és játékosan el tudják fújni a legkomorabb felhőket is a fejük felett.

A történet végén pedig kivirágzik a cseresznyefa: a remény, a bizakodás, az optimizmus virága. Hamarosan nálunk is bontogatja szirmait.

Írta: Feketsné Kisvarga Anita

Katalógusunkban

 

Leave a Reply

Ajánlott bejegyzések