Tíz szerző, a Magyar Tudományos Akadémia, egyetemi kutatócsoportok tanárai, kutatói, ökológusai vállalkoztak arra, hogy napjaink legégetőbb kérdésére, a bolygónk és benne hazánk klímahelyzetét vegyék nagyító alá. A Felelős Értelmiség-Közéleti Vitafórum, 2019 elején alakult, és e tanulmánykötet szerzői úgy érezték fel kell rázni a fásult, kiábrándult magyar közvéleményt a gondolkodók jövőt alakítók felelősségével abból a célból is, hogy sorskérdéseinkről, benne ökológiai problémainkra egyaránt, nyilvános viták kezdődjenek és ne zárt ajtók mögött szülessenek intézkedések.
A tanulmányok fókuszában az állt, hogy a vártnál gyorsabb változó éghajlat és következményein túl, melyek azok a sarokpontok ahol már nem léphetünk keresztül, mert visszafordíthatatlanná válik a Föld természeti állapotának romlása. Másrészt milyen megoldások lehetségesek a civilizáció okozta sebek begyógyítására. Magyarországot és beleértve a Kárpát-medencét, mint geológiai egységet vizsgálva, sokkal erősebben érinti a klímaváltozás kitettsége az összehasonlító kutatások szerint. Így a klímaváltozás hidrológiai hatásai, a hektikus csapadékeloszlás, aszályok, áradások, a mértéktelen vízhasználat globális vízválsággal fenyeget. A folyónk, tavak, tengerek legtöbbje kritikus mértékben szennyezett. Az ipari forradalom óta folyamatosan tartó melegedés és hőmérsékleti szélsőségek minden életforma életmódjára kihatnak, így a táplálékláncra is. Az élővilág fajainak száma ötven év alatt a felére csökkent. A termőtalajok, erdők folyamatosan pusztulnak. A globalizált világgazdaság, amely hatással van hazánkra is, felemészti az erőforrásait és a bolygó nem képes így megújítani magát. Éhezés, szegényedés, eladósodás, migráció, háborúk, járványok mind a változás következménye. Persze nem minden az emberi beavatkozás függvénye, mert a Földnek is meg van a maga vízciklusa, de jelentős mértékben hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, amely erőteljesen társadalmi problémává vált, az ökológiai és gazdasági mellett, holott ennek a háromnak kellene összhangban lennie. Ha van egyáltalán moralitás a jelenlegi gazdasági világrendszerben, üzleti életben, megéri-e a környezetvédelemmel foglalkozni, vagy beruházni abba? Jogilag szabályozható-e az, hogy a rekreáció és védelem szabályozható legyen. Persze egymás után jönnek a klímakonferenciák és országok szerinti vállalások, de kinek van joga vagy van-e számon kérhető kötelessége a megállapodásokat betartani. És még számos gondolatébresztő, kérdés merül fel a kötetben, melynek akár lehetne az a konklúziója is, hogy a változtatás felelőssége minden ember sajátja kell, hogy legyen, a leggyorsabban a saját példáinkból jutunk el a globális megoldásokig. Már több írásban, ismertetőben is említettük: Nincs másik bolygó, nincs B terv, és már nem csak a következő generációk érintettek, hanem a jelenben élők is. Ennek megfelelően mindenki a saját bőrén érezheti azt, hogy klímahelyzet az VAN! és az alkalmazkodáson túl a saját egyéni felelősség nem hárítható másokra!
(Klímaváltozás és Magyarország. Szerkesztette: Szathmáry Eörs. Bp. Osiris Kiadó, 2020.)
Az ajánlót írta: Nász János
